Főrendiházi napló, 1881.II.kötet • 1883. szeptember 27–1884. május 19.

Ülésnapok - 1881-92

120 XCII. ORSZÁGOS ÜLÉS. constatálni. Én tehát bátor vagyok kérni a méltóságos főrendeket — hivatkozva egy 1878-ki hasonló esetre, mely alkalommal szintén egy, a képviselőház által a főrendekhez másodszor átküldött törvényjavaslat tárgyalása hasonló körülmények közt történt, hozzátévén azt, hogy akkor ugyan a "törvényjavaslat bizottsághoz utasíttatott, és mégis nyomban a következő napon infpleno tárgyaltatott —méltóztassanak ezen esetben is a tárgyalást a holnapi napra kitűzni. (Éljenzések jobb/elől. Ellenmondások balfelöl. Felkiáltások: Hétfőn! Szombaton!) Andrássy Gyula gr.: Miután még a határozat kimondva nem volt. Elnök: Ki van mondva a határozat, hogy nem utasittatik a hármas bizottsághoz és most következik az, hogy méltóztassanak a napot meghatározni, a melyen fölvétetni kívánják. Andrássy Gyula gr.: Ki van mondva, igen, hogy nem utasittatik a bizottsághoz, ámbár még az sem volt constatálva, hogy mily többséggel. Ez ugyan formalitás, de méltóságos iörendeknek a formalitásra sokat kell tartaniok. Azt lehetne tehát mondani, hogy azon szavazás, melynél a formalitás szigorúan meg nem tartatott, — nem érvényes, hanem én már ezt a formalitáshoz való túlságos ragaszkodásnak tartanám. Akár mennyi volt tehát a többgég, elnöki kijelentéssel constatálva van az, hogy a többség nem akarja a javaslatot bizottsághoz utasítani, és én a magam részéről ebbe bele nyugszom. E szerint marad a második kérdés, hogy mikor fog tárgyaltatni ] Én az előbb nem szólaltam föl, mikor a házszabályokról volt szó, mert én nern fektetek nagy súlyt a házszabályokra. (Ohó.') Igenis, akkor fektetek rá súlyt, mikor absolute szükséges, és fektetek reá annál nagyobb súlyt, mikor a főrendiház tekintélye, a kölcsönös megnyugvás és az az érdek kívánja, hogy félreértések, recriminatiók lehetőleg elkerültessenek. (Helyeslés.) Apponyi György ő eicellentiája az előbb azt mondotta: vegyük fel rögtön, és ezt nem az ő, hanem Zichy Nándor gróf indítványára vonatkozólag említem. Ő excellentiája azt mondotta a házszabályokról, hogy ezeknek czél-zata az, hogy egy törvényjavaslatot elhamarkodni nem kell, de mivel az az alsó házban rögtön tárgyaltatott és visszaküldetett, tehát Legyük most mi is azt. Ebben nincs logika, felfogásom szerint. Ha az alsóház rögtönözve tette, akkor Apponyi gróf szerint hibát követett el, és ebből nem következik, hogy mi is ugyanezt tegyük; annál kevésbbé, mert a főrendiház és alsóház között lényeges különbség van: a főrendiháznak a conservativizmus, a fontolva haladás a jellege, mig az alsóház ezen jelleggel nem bír. Az alsóház azon törvényjavaslatot, melyről itt szó van, tárgyalta tüzetesen, heteken keresztül, és miután részletesen megfontolta, küldte át hozzánk. Itt azonban nem tárgyaltatott annak egy szakasza sem, hanem átalánosságban, két napi tárgyalás után elvettetett és ugy küldetett vissza, a néikül, hogy igen sok tagja a főrendiháznak, a kiket ma szerencsém van itt tisztelni, még csak hallottak volna róla. A házszabályok szelleme szerint ennek oda kellett volna menni, a hová nem ment, tudniillik a bizottsághoz; de ha nem ment, akkor egy más szempont — és ez igen fontos — a mit az angol két szóval fejez ki, hogy fair play figyelmet érdemel. Ne higyje senki, hogy rósz élczet akarok csinálni.; ha olyan szabályokra hivatkozom, a melyek nem e háznak szabályai, hanem mi mindnyájan, én is, mint mások, nemcsak e házszabályokat olvassuk, hanem másokat is. A többek között hivatkozom a versenyszabályokra, melyet itt mások is ismernek. Ott ki van mondva, hogy mindenki sarkantyúzhatja lovát, ostorozhatja és igyekezhetik, hogy a másikat megverje, ez mind fair play; de egy dolog ki van zárva: a keresztezés. Senki elől sem szabad elzárni a tért. Ez szabály, melyet meg kell tartani, és a ki annak megsértésével győz, az elüttetik a díjtól. Már most az volt a hir és a lapokban is olvastam, hogy igen sokan azt gondolták, hogy e kérdés 13-án vagy 14-én fog tárgyaltatni,, és azért még nem jöttek ide. Méltóztassanak megbízni abban, a mit mondok, nem más, mint a. ministerelnök ur mondta nekem, a kit tényleg kérdeztem — falura menvén — hogy mikor kell itt lennem, hagy a szavazásról el ne késsem, úgy hogy én — ne tessék rósz néven venni, hogy felemlítem - tegnap egy kaszinói választ-