Főrendiházi napló, 1881.II.kötet • 1883. szeptember 27–1884. május 19.

Ülésnapok - 1881-92

XGII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 121 mány kedvéért jöttem, és nem ezen ülés ked­véért ; mórt meg voltam győződve arról, hogy a javaslat a bizottsághoz utasittatik, a hol pár napig fog tárgyaltatni és igy nem késem el. Továbbá méltóztattak ma hallani egy egész lisztát, a mely itt felolvastatott, mint a főrendi­ház verificált tagjainak névsora, a kiknek, ha holnapra tűzetik ki a tárgyalás, nem lesz mód­jukban, szavazatokai gyakorolni. Én szeretek a dolgoknak szemébe nézni határozottan és igen megfoghatom azoknak helyzetét, a kik azt mondják: mi visszavetjük meg ma, de azt gondolom, hogy ők sem kí­vánhatják az ő felelősségűket nagyobbra venni, mint a mekkora különben is. Tehát ö nekik sincs érdekűkben, az ellenfélnek sincs érdeké­ben ezt erőszakolni azért, mert akkor nem csupán az egyszerű felelősség terheli, hanem felhozathatnék az is, hogy igenis a főrendiház többsége visszavetette a törvényjavaslatot, de a nélkül, hogy mind azok, a kik verificálva voltak, hozzászólhattak volna, és hogy hama­rosan, sietve bánt el vele, látva, hogy ma épen többségben van és keresztülviheti a dol­got. Én ezt azon lovagiassággai és méltányos­sági érzette], melyet e ház minden tagjáról fel­teszek, összeegyeztetni nem tudom. Méltóztassa­nak emlékezni, hogy a francziák a cressyi csatá­ban azt mondták volt az angoloknak: »Mes­sieurs, tirez les premiers.« Meglehet, hogy ez talán messzire megy, ennyit nem követelünk; de hagyjanak annyi időt, hogy a kik távol vannak, megjelenhessenek. De nem is tartom az ily eljárást lovagiasnak. Mert jöjjön ide bárki, ha hallja, hogy itt az egyik rész hol­napra akarja a tárgyalást kitűzni, az első im­pressiója az lesz: bizonyosan azt várják, hogy mentől hamarabb keresztül menjen az a tör­vény, hogy azt igen szükségesnek tartják, hogy alig birják az időt bevárni; pedig ellenkezőleg: azok forcirozzák ezt, a kik egyátalában nem akarják sem ma, sem holnap elfogadtatni. Ebben logika nincs, és erre mindenki azt mon­daná, hogy ez csak egy kedvező perez felhasz­nálása; és nem egyezik meg, felfogásom sze­rint, azon lovagiassággal sem, melyet én fel­teszek és szeretnék látni e ház minden tagjá­nál, bárhogy dűljön is el a kérdés. FŐRENDI NAPLÓ 1881 — 84. II. KÖTET. Ha már más szabályokat idézek, a ver­senyszabályzatnak, melyet előbb említettem, van még egy ide alkalmazható szakasza, mely­ben k? van mondva, hogy ezen meg ezen nap­nak, ilyen meg ilyen órájáig tartoznak jelent­kezni azok, kik bizonyos díjra versenyezni akar­nak. Ezt ide alkalmazva, a méltóságos főrendek­nek azon naptól kezdve, mikor a törvényjavaslat ide átjöít, azon napig, a mikor tárgy altatni fog, annyi időt kell hagyni, hogy azok, a kik ma nincsenek itt, bejöhessenek és jogaikat gyakorolhassák. Ez világos és mert azt gondolom, hogy nem volna helyes, méltányos más eljárást követni, csak azért, mert ma többségben van­nak — és különben is valószinű, hogy a jövő ülés en ismét többségben lesznek —• én Zichy gróf indítványa ellenében azt indítványozom, hogy a tárgyalás hétfőre halasztassék. {He­lyeslés.) Méllóztassanak még csak egyet tekintetbe venni. Mindenütt másutt gondoskodva van, hogy mi történik, ha c*z alsó és felsőház nem tud egymással megegyezni. A delegatio két testületénél van a két hetes albizottság. Angliá­ban a két ház közt ott van az úgynevezett csillagkamara, hol a két ház tagjai összeülnek és elvégzik a dolgot. Vannak országok, a hol van más mód, ilyen a Pairs-Schub. Ez létezik egyebek közt Ausztriában. Nálunk nincs ilyen mód. Én előre kimondom itt, hogy ha a fő­rendiház reformjáról lesz szó, én ellene leszek, hogy a kormánynak, legyen az bármely kor­mány, nagy hatalom adassék e tekintetben; mert én oly főrendiházat kívánok, a mely füg­geüen legyen minden irányban. De épen, és nem akarom bábbá tétetni. Nem tudom, hogy a kormány fogja-e kívánni vagy sem, de ki­zárva nincsen; de helyesnek én nem találom. Én nem vagyok sem minister, sem nem akarok az lenni, de igenis tagja vagyok e ház­nak és mint olyan, egy bizonyos loyalitást kí­vánok, hogy akkor, midőn a dolog igy áll, legyen módjában a kormánynak, és — egyene­sen, nyíltan kimondom, nem tudom, többség­ben vannak-e vagy nem — és legyen módjuk­ban szavazni azoknak is, kik nincsenek érte­sülve. Azért ismétlem, indítványozom, méltóz­16

Next

/
Oldalképek
Tartalom