Főrendiházi napló, 1881.I.kötet • 1881. szeptember 26–1883. május 28.
Ülésnapok - 1881-68
LXVIÍI. ORSZÁGOS ÜLÉS. 423 a német egyetemeken tanulnak, hogy irányt nyerjenek a nagy mesterektől, nagy tudósoktól, a kiket most is tisztelünk, habár azoknak egynémelyike fényesen bebizonyította: hogy naiv, sőt együgyű politikus. (Derültség.) Távol állok attól, hogy a német tudósokat capacitálni akarnám e törvényjavaslatjogosult voltáról. Akármi van e törvényjavaslatban, ahhoz a németnek semmi köze. (Ugy van!) Ez Magyarország belügye, melyhez senkinek sincs beleszólása, csak Magyarországnak. (Helyeslés.) Monarchiánkat a nagy közös érdekek hatalmas szövetsége köti Kémetországhoz, melyet nem alterálhat sem a Schulverein izgatása, sem a szászok denuntiátiója. Szövetségesei vagyunk Németországnak, de nem vagyunk provinciája. (Ugy van!) Visszautasítjuk a német lapok izgató czikkeit, mint belügyeinkbe való jogosulatlan beleavatkozást. (Helyeslés.) A derék szász uraknak, akik annyira megfeledkeztek a hazafias kötelességekről; annyira elragadtatták magukat a magyar állam méltányos és teljesen jogosult törekvései iránti gyűlölet által, hogy nern vonakodnak valótlan adatok terjesztése által .Németországot nemcsak hazánk, hanem egyenesen monarchiánk ellen is izgatni; e szász uraknak beszélhetnénk alkotmányos és hazafiúi kötelességekről, melyek tiltják, hogy e hazán kivül keressenek segedelmet; talán még az általuk sokszor hangsúlyozott kulturális érdekek nevében is követelhetnök, hogy fogadják szívesen a törvényjavaslatot, azon érdekek nevében, melyek túlemelkednek a confessionáíis és nemzetiségi korlátokon; talán még azon érdekökre is hivatkozhatnánk, hogy anyanyelvűk és annak müvelése semmit sem szenved, ha a magyart is megtanulják, a mint megtanulják a holt latint, görögöt; ezáltal saját közigazgatási, politikai és üzleti előmenetelüket mozdítják elő; emlékezetükbe hozhatnók, hogy e javaslatban a magyar állami tényezők úgyis elmentek a méltányosság legszélső határáig; emlegethetnék mindezeket, de ezekkel az emberekkel szemben túl vagyok azon, hogy a hazafiúi, culturális, méltányossági és alkotmányos szempontokra való hivatkozástól sikert remélhetnék. (Igaz!) Nem marad el azonban a siker, ha Németországon ép úgy kiderül, mint nálunk kiderült: a játék roszhiszemű volta, melyet a szászok folytatnak. Nem a német kultúra megvédése az ő czéljuk, — mert ezt itt senki sem fenyegeti; nem a német elem megmentése az ő czéljuk, — mert az, az ó-szász csapatka kivételével, melegen, testvériesen ragaszkodik a, magyar nemzethez s büszkén magyarnak vallja magát. Mindez csak ürügy. Az ő czéljok nem kultúra, hanem a német-osztrák-magyar szövetségnek megzavarására irányzott politika! {Igaz!) Barátja vagyok a szólásszabadságnak; elismerem mindenkinek jogát, hogy a kormány eljárását, politikai irányát, a parlamentben, a sajtóban, — ha tetszik erős kifejezésekkel — bírálat alá vegye; az olyan állampolgár azonban a kinek öröme telik benne, ha nemzetünk becsületét a külföld előtt sárba tiporják, ha barbároknak neveznek, ha idegen fegyverrel fenyegetnek: az állam iránti legszebb kötelességeit lábbal tiporja. (Élénk helyeslés.) Ilyen emberektől minden jó érzésű hazafinak undorodva kell elfordulni. (Ugy van!) Jogos, de még nem teljesült kívánságunk, hogy a szászok utasítsák vissza a Schulverein és több német lap gyalázó kifejezéseit, hogy lépjenek ki közülök bátran a jó érzésű, tisztességes hazafiak, ha vannak ilyenek: hogy tiltakozzanak a gyalázatos agitatio ellen, bizonyítsák be, hogy nem denunciansok; — várjuk, régóta várjuk, — de egy sem jelentkezik; maguknak tulajdonítsák hát, ha a nemzet valamennyit egyformának tartja; (ügy van!) így teljesen jogos a feltevés: hogy valamennyi egy húron pendül. Mutassa meg Magyarország, hogy ur a saját házában! Tiltsa ki a Schulverein működését, mint oly egyesületét, mely tanügyi czélok leple alatt politikai tendentiákat takar. (Ugy van!) A szászok iskoláira pedig szigorú felügyeletet kell gyakorolni, hogy derekabb, hazafiasabb nemzedék kerüljön ki belőlök, mint a milyen a jelenlegi, mely meg tudja egyeztetni lelkiismeretével, hogy saját hazája ellen a külföldön árulkodjék, konspiráljon, az idegen fegyverével fenyegetődzék.
