Főrendiházi napló, 1881.I.kötet • 1881. szeptember 26–1883. május 28.

Ülésnapok - 1881-68

418 LXVIIJ. ORSZÁGOS ÜLÉS. tauitónö-képezdék, kolostori iskolák, végre a kaiholikus elemi iskolák, a melyek szintén az egyház kezében vannak: ha ő eminentiája ezt jónak találja, jogában áll akár saját megyéjében, akár egyetértve az episcopatussal collective, egy tanfőhatóságot felállitani. Megengedem, hogy ez jótékonyan fog hatni ez intézetek fejlesztésére s ebben őt és az episcopatust absolute senki sem fogja háborgatni. Haynald Lajos bibornok érsek : A kellő attribútumokkal! Trefort Ágoston, vallás- és közoktatási minister: Tegnap az egri érsek ő excellentiája részéről azon kifogást hallottam, hogy ha ezen törvényjavaslat törvénynyé fog válni, nagy discretionarius hatalmat ad ez a niinisternek. Ámde ez nem bizalmi kérdés. Én nem vagyok barátja a discretionarius hatalomnak; adatik ez par la force des choses; mert a tantervet és részletes iskolai szervezetet törvénybe iktatni nem lehet. Egyébiránt, a mint már megérintetett, én hivatásomat mindig komolyan vettem; és nem tartozom azokhoz, kik csak bureaujuk ablakából nézik az életet s a kik azt vélik, hogy bennök a bölcseség quintessentiája concentrálva van. Én minden alkalommal tanférfiak tanácsával éltem, és biztosítom ő excellentiáját, hogy akár új tantervet dolgoztatok ki, akár a mostanit reformálom, párt és felekezeti különbség nélkül a tanférfiak tanácsát igénybe fogom venni. De ö excellentiája legjobban tudja, minthogy ex asse foglalkozik az ügyekkel, menynyire divergálnak a nézetek a tanférfiak körében. Már pedig épen azért, mert én nem egy egjdiáz vagy felekezetnek, hanem egy állam érdekeinek képviselője vagyok, nekem absolute mindenféle nézetekre és felfogásokra kell tekintenem. Egyébiránt, ha már köztünk és a mélyen tisztelt egyházak képviselői közt, kisebb divergentiák léteznek is a felfogásban, én hiszem, hogy fogunk keresni és találni érintkezési pontokat.. . . Haynald Lajos bibornok - érsek: Felkeressük ! Trefort Ágoston, vallás- és közoktatásügyi miuister: És hogy ha a katholikus egyház, valamint a többi felekezetek képviselői a közoktatás terén komolyan kezet fognak az állammal, az eredmény sikerdús lesz. Mindezeknél fogva kérem a méltóságos főrendeket, méltóztassanak a törvényjavaslatot az átalános tárgyalás alapjául elfogadni. (Élénk helyeslés.) Poisgrácz Emil b.: Nagyméltóságú elnök, méltóságos főrendek! (Halljuk!) Nem egyhamar kerül e házban íontosabb és érdekesebb törvényjavaslat tárgyalás alá, mint a jelenlegi, mely a középiskolákról és azok tanárainak képesítéséről szól. Egész könyvtárra valót beszéltek már össze e tárgyról; hosszú időn át igen élénk viták folytak bel- és külföldi lapokban, s igy természetes, hogy erről újat mondani igen nehéz. (Halljuk!) Én sem hizelgek magamnak azzal, hopy újat mondok; felszólalásomat azonban a. tárgy fontosságán kívül indokolom azzal: hogy kívánatosnak, sőt szükségesnek tartom, hogy mentül többször, mentül több oldalról hangozzék szét, mi a czélja e törvényjavaslatnak: hogy minden oldalról, mentül többször, mentül hangosabban tiltakozzunk azon igazságtalan vádak ellen, melyeket e törvényjavaslattal kapcsolatban nem csak kormányunk, hanem az egész magyar nemzet ellen emeltek, (Halljuk!) Köztudomású tény, hogy a közoktatás terén megoldásra váró kérdések között a legsürgősebb a középiskolák szervezése, mert ezekben mind vezetés, igazgatás, tanterv és tannyelv, mind pedig a tanitó erők qualificatiója tekintetében oly rendszertelenség, oly zűrzavar uralkodik, mely kulturviszonyainknak egyátalán nem válik becsületére, és az állam legfontosabb érdekeivel ellentétben áll. Hazánkban, a középiskolák— melyeket 38 ezer tanuló látogat—igen jelentékeny culturalis tényezőt képeznek. Ezekből kerül ki az intelligentia zöme, tehát az, mely miveltségénél és társadalmi állásánál fogva arra van hivatva: hogy az állam és a nemzet ügyeibe döntő befolyást gyakoroljon. Fontos állami érdek szól a mellett, hogy az ország értelmisége a kor igényeinek megfelelő miveltséggel birjon, és másrészt, hogy hazafias szellemtől legyen át-