Főrendiházi napló, 1881.I.kötet • 1881. szeptember 26–1883. május 28.

Ülésnapok - 1881-56

LVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. 333 definiálni, miben áll azon tény, hogy vad tenyésztetik. Ha ezzel azt akarjuk mondani, hogy a mennyiben méreggel és minden eszközzel ki nem pusztíttatik, akkor egyátalában minden vad után kellene fizetni. A kár megtérítését szerintem csak arra lehetne róni, a ki a vad hasznát élvezi, de szomszédja kárára, kinek vadászatát bérbe vette, de a ki saját vadászatra fel van jogosítva, mert az ilyennek földjein vagy ültetvényében tett kárért soha egy birtokost felelőssé tenni nem lehet. Szerintem a törvény csak azt contemplálhatta, de helyesebben kellene kifejezni, hogy a vadászat haszonbérlője, a ki a vad lövését magának tartja fenn, köteles a károkat megtéríteni; a mely perczben azonban a szomszéd birtokosoknak szabadon hagyja a vad lelövését, ezért ő teljes kártérítéssel nem tartozik. Ennélfogva bátorkodom azon módositványt ajánlani, hogy a vadászterület haszonbérlői, ha a vad lelövetését magoknak fentartották, teljes kártérítéssel tartozzanak. Tisza Kálmán ministerelnök: Nagyméltóságú elnök, méltóságos főrendek! Méltóztassanak megengedni, hogy a magam részerői egész tisztelettel, de egész határozottsággal nyilatkozzam a módositvány ellen. Ez igen öntudatosan szerkesztetett, sőt meg vitattatott a másik ház bizottságában is. Fölvétetett pedig igen egyszerű okokból; mert máskép szerkesztve, esetleg egy kisebb birtokoson — nem mondom kisbirtokoson, de kisebb birtokoson — a legnagyobb igazságtalanság követtetnék el. Vegyünk például egy nagy vadászterületet, a hol nagy súlyt fektetnek a szarvasállományra. Egynéhány száz szarvas, talán ezer is van; mellette van egy kisebb birtokosnak 200 holdas vadászterülete, vagy mellette van egy bérbeadott községi 5—600 holdas vadászterület. Vegyük csak a községit, mert ott a kár nem egy embert illethet, hanem többeket, esetleg egyikét, másszor másikat. Már most méllóztassék megengedni, igaz, azon terület bérlője, vagy ha a birtokos maga vadászik, birtokosa esetleg nagy vadban egyet vagy mást lelő; de az nem kárpótolja megint, ha történetesen magának is van ott csak egy 50 holdas vetése is, azt a kárt, melyet ő szenved az által, hogy a szomszédjában ilynemű vad nagyban tenyészik. Hát ime furcsa volna, hogy azon kisebb birtokos, a ki maga is vetéseiben kárt szenved, az által, hogy ott oly nagy mérvben van a tenyészvad, még fizesse meg azoknak a kárát is, a kiknek szomszédjában a vadászati jogot bírja. Ez oly teher, a melyet igazságosan csak az viselhet, a ki oka annak, hogy azon a vidéken ezek a vadak oly nagy számban léteznek, vagyis a ki saját vadászterületén azokat igen is tenyészti, részint az által, hogy kiméli, részint az által, hogy a mint jól tudjuk, ilyen vadászterületen téli időben azon vadakat élelemmel, télen-nyáron itallal látja el és más hasonlókról gondoskodik. Én tehát igen kérném a méltóságos főrendeket, hogy itt az eredeti szöveget, mely hitem és meggyőződésem szerint eg3^edül felel meg az igazságnak, fentartani méltóztassanak. {Helyeslés.) Zicliy Nándor gr.: Nagyméltóságú elnök, méltóságos főrendek! Nézetem szerint az ügynek ezen egész eligazítási módja a törvényes igazságot meg nem közelíti. Kis területen is, a ki a vadászatot tartja, tenyészti a vadat és azt specialíter kimutatni, hogy kinek vadja okozta a kárt, a legtöbb esetben csaknem lehetetlen. Az igazság elve azt mondja, hogy a ki a vadászatot gyakorolja a vadászati területen, a vadak által okozott kárt az egyes birtokosoknak megtéríteni tartozik. Ha azon vadászterület tulajdonosa vagy bérlője azt fogja találni, hogy a nagyobb vad nagy kárt okoz, meg fogja ennek orvoslását találni abban, hogy kisebb területét más területekkel egyesítve bérbe adja. Az, hogy a kisebb vadászterületen más gyakorolja a vadaszatot, a károsultat nem kártahnitja, mert a kinek földjén kárt okozott a vad, annak mindegy, akár 200, akár 2 vagy 10,000 holdon tenyésztett vad okozta a kárt. Az elv, hogy a vad által okozott kárt meg kell téríteni, helyes; de ha az illető, a ki kisebb vadászterülettel bir, lelőheti a vadat és még kára is megtéríttetik, akkor kétszeresen súlyosodik a teher a nagyobb vadászterület tulajdonosára. Én a módosítást pártolom. .{Helyeslések.) Tisza Kálmán mmisterelnök: Ha méltóztatnak a méltóságos főrendek megengedni, igye-