Főrendiházi napló, 1881.I.kötet • 1881. szeptember 26–1883. május 28.

Ülésnapok - 1881-56

330 LVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. az áll, hogy »ha az arány ily módon nem lenne megállapítható, az egész jövedelem a községet illeti, mely azokat közigazgatási czélokra fordítani köteles.« Tudjuk, hogy közigazgatási czélokra hogyan szoktak repartiálni a községek, hogy, a mint a tapasztalat is mutatja, a nagyobb birtokosokra kénytelenek — a mint jogos is — a nagyobb terhet róni. Már most a vadászati bérletösszeget községi czélokra forditandónak rendeli e törvény, még pedig azon oknál fogva, mert az arány meg nem állapitható. Én részemről azt hiszem, hogy ez az eset nem fordul elő, hogy ez nem lenne megállapítható, mert mint tudjuk a községi és más terheket örökké az adóösszeg után szokták kiróni. Tehát azt gondolom, hogy miután a ministerelnök ur indokolása szerint figyelem van egyfelől ezen törvényjavaslatban a birtokosokra, legalább az intenüója az, én kihagyandónak vélem ezen passusí: >ha az arány ily módon nem lenne megállapítható, az egész jövedelem a községet illeti.« Tisza Kálmán ministerelnök: Ha méltóztatik megengedni, pár szóval bátor leszek talán ő excellentiáját megnyugtatni. Ezen kifejezés, hogy ^községi közigazgatási czélokra fordítani köteles? igaz, az eredeti szövegben benne nem volt és én megvallom, nem is tettem volna magamtői belé. Miért ? Épen azért, mert a nagybirtokosoknak túlságig kedvez, s ezt röviden megmagyarázom. A nagybirtokos már 200 holdtól elkezdve saját maga élvezi a vadászati jogot. Ezen szakasz szól a községi birtokról csak. Midőn már most az mondatik ki, hogy ha ezen a kisbirtokosok megegyezni nem tudnak, az egész jövedelem a községet illeti, mely azokat közigazgatási czélokra fordítani köteles, igazság szerint, mit jelent ez? Azt, hogy participial ezen jövedelem élvezetében az is, a ki saját maga vadászati jogot élvez. Ez az értelme ezen szakasznak s ép azért kérném, miután beletétetett és miután érzékenyen senkit sem sért, de épen azon scrupulus, a mely felhozatott, hogy a nagyobb birtokosok érdekeit sértené, egyátalán nem áll, sőt megfordítva áll, méltóztassanak a szakaszt, úgy a mint van, elfogadni. {Helyeslés.) Kálnoky Dénes gr.: Én csak felvilágosításul akarom még megjegyezni azt, hogy a hol commassatio van, és a hol nagyobb vadászterület létezik, ott igenis megnyugtatásul szolgálhat a tisztelt ministerelnök ur nyilatkozata. De a hol — mint Erdélyben — commassatio csak kis mérvben van keresztülvire s még a nagyobb birtokosoknak földje is el van szórva a határban, ott nekem vagy más birtokosnak, a ki a határnak három-, négy- vagy ötödrészét bírja, s igy a közterhek ugyanannyi részét viseli, még azon kivül a vadászati haszonbérből várt jövedelmet is át kell engednie. Keglevich István gr.: Az általam beadott módosításnak első részét bátor vagyok visszavonni, minthogy tárgytalanná vált, és csak tévesen történt, hogy annak felvételét kértem, a mennyiben régibb szöveg adatott át nekem, mig az újabb szövegben ezen módosítás már benfoglaltatik. Ennélfogva csak módosításom második részét vagyok bátor fentartani. melyre nézve előbb nem szólottam, minthogy az utolsóelőtti bekezdésre vonatkozik és csak most leszek bátor előterjeszteni. Ez tudniillik vonatkozik a szakaszban emiitett enclavé-kra. Az előbbi vadásztörvény azt mondja, hogy ha egy ily kisebb parcella nagyobb vadászterület által vétetik körül, azt a nagyobb birtokosnak bérbe adni köteles és ez bérbe venni köteles. Jelenleg az mondatik, hogy »három oldalról*. Ez mindenesetre jobb, mintáz előbbi, de ez sem kielégítő, a mennyiben praecise megmondani, hogy hány oldalról legyen a birtok körülvéve, aligha lehet. így tehát a mostani visszás helyzet ezentúl is fenn fog forogni, hogy ha valamely nagyobb birtoktest egy kissebb birtok által ketté választatik, mert az nincs három oldalról körülvéve. Nézetem szerint tehát számokkal meghatározni, hogy minő legyen az enclave természete nem lehet, de az kimondható, hogy a kisebb terület, a mennyiben azon a vadászat önáilólag nem űzhető, bérbeadandó azon nagyobb birtoktest birtokosainak, a melybe be van ékelve. Ajánlom módositványom elfogadását a méltóságos főrendeknek. Elnök: A beadott indítványnak 2-ik része fel fog olvastatni,miután első része visszavonatott. Cziráky Béla gr. jegyző {olvassa a módositvány 2-ik részét).