Főrendiházi napló, 1881.I.kötet • 1881. szeptember 26–1883. május 28.

Ülésnapok - 1881-56

LVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. 33 í Elnök: Van-e, ki Keglevich István gróf és Kálnoky Dénes gróf módositványát támogatni óhajtja? Ha nincs, marad az eredeti szerkezet, Zichy Nándor gr.: Egy felvilágosítást vagyok bátor e szakaszra vonatkozólag kérni Igaz ugyan, hogy az, a mit mondandó vagyok, rokontermészetű azzal, a mi a paragraphusban foglaltatik. A 3. §. 2. bekezdésében ki van ugyanis mondva, hogy a megyei alispán határozata ellen bizonyos esetekben a felebbezés a belügyministerhez tartozik. Ellenben az előző szakaszokban az foglaltatik, hogy a felebbezés a szolgabirótól az alispánhoz, vagy a rendezett tanácsú városokban a megfelelő városi hatósághoz intézendő másodfokúlag. így tehát meg van határozva a felebbezés fokozata. Már most azon kérésem lenne, hogy méltóztatnék kimondani azt, hogy a paragraphus rendelkezése úgy magyarázható, hogy minden egyes esetben a ministeriumhoz való felebbezésnek útja fenn van tartva. Oka pedig ezen kérésemnek az, mert ennek lehetősége a bizottságban is hangsúlyoztatott. Részemről ugyan az ellenkező álláspontot vitattam, vagyis, hogy ott, a hol két egybehangzó határozat van megállapítva, ezentúl ne lehessen egykönnyen felebbvinni az ügyet. A felebbezésnek szüksége azonban itt is fennáll, mert vannak oly körülmények, a melyekben a megyéket nem lehet alkalmas közegeknek tekinteni az ily kérdés eldöntésére, mert vannak oly megyék, melyekben a képviselet a megyének csak kis részére van szorítva, legalább a vadászati érdekeltséget illetőleg, és azon kör, mely e részben határoz, teszem a bizottság, vagy pedig az alispán és szolgabíró, nem bír az elfogulatlanság azon mérvével, mely az ügynek teljesen kielégítő és megnyugtató megoldását biztosítaná. Tisza Kálmán ministerelnök: Magam részéről megvallom, nem vagyok tájékozva az iránt — mert a bizottság tárgyalásaiban nem vehettem rész* — hogy Zichy gróf ő méltóságának mi a kívánsága. De hogy miért tétetett bele, hogy ez esetben a bérszerződést illetőleg mindig a belügyministerhez kell és lehet felebbezni, ép azért történt, mert azon nézetből indultunk ki, hogy a vadásztörvény intentiójának a bérszerződés által lehető kijátszását mennél inkább meg kell akadályozni, s ép mert szükségesnek tartatott, erre vonatkozólag eltéröleg sok más esetben hozott intézkedéstől, midőn egybehangzó határozatról van szó, ez esetben kikötni, hogy a felebbezés mindenesetre a belügyministerhez intézhető, — ez nem szolgálhat semmi egyébre, mint mindazok megnyugtatására, kik azt hiszik, hogy épen ezen vadászati jog bérbeadására nézve egyik-másik törvényhatóságban a fenforgó speciális körülményeknél fogva nem lelnék meg azon garantiát, a melyet óhajtanak. S ép azért én a magam részéről azt kérném, hogy méltóztassanak a szöveget elfogadni, úgy a mint van. Zichy Nándor gr.: A ministerelnök ur ő nagyméltósága ugyanazt méltóztatott mondani, a mit én is óhajtok, csakhogy ugyanazon indokoknál fogva a 2. §-ban a ministerhez való felebbezést kívánnám fentartatni azon kérdésre nézve, a mely ott tárgyaltatik : ugyanis a községeknek 200 holdra kiterjedő vadászati területének megállapítása kérdésében, mely összefüggésben van a másikkal. Mert a 2. §. szerint más appelláták és más forumok döntenek, és a 3. §. szerint ismét mások — ez némileg ellenmondás. Én nem akarok módosítást indítványozni, hogy tétessék a 2. §-hoz az, hogy a ministerhez való felebbezési jog fentartatik — mondom, nern akarok a törvény megalkotása elé újabb nehézséget gördíteni, hogy e miatt a képviselőházhoz vissza kellene küldeni, hanem azt hiszem, hogy a ministerelnök urnak e részben tett nyilatkozata azért lehet megnyugtató, mert a hármas bizottság tárgyalásaiban épen avval nyugtattattunk meg, hogy ennek lehetősége mindenkor fenn van tartva. Minthogy nekem e részben kételyeim vannak, bátor vagyok a minister urnak e részben tett irányadó nyilatkozatát kikérni, mert ha nem lehetne felebbezni, akkor kérném, hogy a 2. §-hoz tétessék hozzá az, hogy >végleg pedig mindezen kérdésekben a panaszolhatási jog és a minister végleges eldöntése fentartatik«. Cziráky János gr.: A bizottsági ülésben is felmerült azon kérdés, hanem ha emlékezetem nem csal,feltüntettett azon különbség, mely a 3. szakasz most tárgyalt fogalmazványa és a 2. szakasz utolsó alineája közt fenforog. Ott a bérbeadásról van szó; itt pedig annak megbirálásáról, hogy vala42*