Főrendiházi napló, 1881.I.kötet • 1881. szeptember 26–1883. május 28.

Ülésnapok - 1881-55

316 LV. ORSZÁGOS ÜLÉS. nyugati Európában, talán Francziaország kivételével. Már most az igy átalánosságban elfogadott és Francziaország kivételével ugyszólrán az összes nyugati államokban helyeseknek elismert törvényeket egyeseknek tapasztalatai, egyeseknek nyilvánuló szándékai, vagy tanácsai folytán megváltoztatni, ugy hiszem, tökéletesen sikertelen kísérlet lett volna. Átalánossá kellett válnia a közvélemény meggyőződésének, a tapasztalásnak kellett igazolnia, hogy ez az irány, melyet a törvényhozások eddig követtek, hibás és csak akkor lehetett számítani a törvényhozás hozzájárulására, ha az nem egyes esetek alapján javasoltatik, hanem a meggyőződés a nagy többségnek meggyőződésévé vált. És igy történt ez Európa többi államaiban is, és nálunk is. Miután a tapasztalás azt tanúsította, hogy a kereslet és kínálat közötti viszony, a törvényekre alkalmazva, nem eredményezte azt az üdvös sikert, a mit ahhoz mindannyian fűztek, akkor felébredt az európai közvélemény ugy a magánjog, mint a büntető jog terén ér, ezen közvéleménynyé izmosodott meggyőződés tette lehetségessé, hogy valamint a szomszéd tartományokban, ugy nálunk is a siker kilátásával initiáltathattak azon törvények, a melyek 1877-ben hozattak és az, a mely most a mélt. főrendek előtt fekszik. Azon bajok, a melyeket mindnyájan ismerünk, mint mondám, gyökeres óvintézkedéseket tesznek szükségesekké, de szükségessé teszik azt is, hogy ott, a hol lelketlenség, kapzsiság, más embernek vesztére törekvő rósz szándék mutatkozik, az büntető törvények által korlátoltassék és sujtassék. Ezt kívánja nemcsak az ország érdeke, hanem az ország lakosainak erkölcsi érzülete is; és valamint a német birodalomban és az osztrák tartományokban ily szellemű és irányú törvény hozatott és ott annak üdvös hatása tapasztaltatott, ugy remélem, az nálunk is be fog következni és azért kérem a méltóságos főrendeket, méltóztassanak a törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Helyeslés.) Cziráky János gr.: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! Nem hiszem, hogy bizonyítékra szorulna az, hogy netalán törvényhozásilag elintézhető nehezebb tárgy alig van, mint az, a mit uzsorának nevezni szoktunk. Az e részben történt intézkedések hosszú sora mutatkozik minden törvényhozásban és mégis kétségtelen dolog, hogy az uzsora meggátlására vonatkozó eszközök inkább a morálban és az ethicai felfogásban találhatók, azon vallásos meggyőződésben tudniillik hogy nem szabad kárt okoznom embertársamnak tulajdonommal, mely különben enyém és azzal szabadon rendelkezhetem. Ismétlem, hogy csak e szempontban találhatom fel az eszközt, és ha tekintetbe veszszük a régibb időknek e tárgyra vonatkozólag tett intézkedéseit, midőn a morál egyszersmind a törvénynyel és joggal egyetértően biztosíttatott, azt tapasztaljuk, hogy mindenütt ezen alapelv szolgált kiindulási pontul. Ezt látjuk Mózes könyveiben és vallásos elveinkben és ebben látom én is a baj gyökeres orvoslásának sikerét. A hol a vallásos meggyőződés hiányzik, történhetnek törvényes intézkedések a baj enyhítésére, de kérdés, hogy sikerrel-e? De felette nagy kérdés, elvontan és bármely stricte jogi szempontból tekintve, hogy jogilag menteni lehet-e egy uzsora-törvény hozatalát ? Én őszintén megvallom, hogy a jogi fogalmakkal teljesen összhangzatban állónak látom azt, a mit az 1868 : XXXI. törvényczikk kijelentett, a mely szerint t. i. az uzsora, illetőleg a kamatok megszorítása hatályon kivül helyeztetett. Ez, átalános jogi szempontból kiindulva, olyan valami, a mit én részemről alig hiszem, hogy megtámadni lehessen. Miért? Azért, mert a pénzérték épen oly tulajdona bárkinek, mint bármely más általa szerzett tárgy. Tulajdonomról pedig jogilag szabadon rendelkezhetem. — Ha ezen tulajdonomból én valami hasznot húzhatok, ezen haszontól való eltiltásra jogilag senki sincs felhatalmazva. Mondom, nem helyes, nem erkölcsös, sőt kárhoztatandó dolog, hogy ha én a szűkölködőktől elvonom a kenyeret, megtagadom tőlök az üdítő italt, de jogilag senki sem. kényszeríthet engem arra, hogy az enyémmel ne intézkedjem kedvem szerint és ezt meg ne tagadhassam. Ezt jogilag, törvényileg elvontan alig lehet tagadni. És hogy keletkezik az uzsora? Az uzsora mindiga kisebb készletnek és a nagyobb keresletnek a következménye. Ha csekély a készlet, akkor a