Főrendiházi napló, 1881.I.kötet • 1881. szeptember 26–1883. május 28.

Ülésnapok - 1881-55

LV. ORSZÁGOS ÜLÉS. 3t5 egyetlen mód, melylyel a kisbirtokost meg­menteni lehet; ezzel a kormány eddig alig foglalkozott, holott azt határozott nézetem sze­rint a földmívelési ministerium erélyes intéz­kedése és kivált az országszerte szervezendő gazdasági egyesületek működése által igen rövid idő alatt lehetne eszközölni. Ép ilyen a második kérdés. Ha azt lát­juk, hogy vidékenként terjed és pusztít az uzsora, akkor az ily vidékeket azon hely­zetbe kell juttatnunk, — hogy csatornázás, öntözés, vagy a gazdasági ipar fejlesztése által rövid idő múlva annyira fokozhassák jövedel­meiket, hogy ez által adósságaikat törleszthessék. Jelenleg arra módjuk nincs, hogy a szükséges pénzt beszerezhessék. Tudjuk, hogy egy igen üdvös intézkedése a kormánynak a culturmérnöki intézmény, mely évek óta a legszebb sikerrel működik. De hogy történik a költségek fedezése ? A culturmérnök a vidéken egy kisebb folyót, vagy patakot sza­bályoz, a költség repartiáltatik, s a kisbir­tokosokra holdanként 40—60 forint esik, mely összeg a pandúrok által behajtatik. Bármeny­nyire elismerem és tudom, hogy a szabályozás hasznos művelet, hogy ez által a birtok jöve­delme fokozódik, de azért megtörténhetik, hogy az állam nyer ugyan, mert a birtok többet ér és adóképessége emelkedik, de a birtokos a repartiált 60 forint által tönkre tétetik. Itt ismét csak talajjavitási bank,vagy hasonló intézmény segithet, mely hosszú törlesztés ál­tal megengedi a birtokosnak, hogy nemcsak a repartiált és pandúrok által behajtott, hanem a szívesen és önszántából repartiálandó költ­ségeket is évek során át könnyen fokozott jövedelmeihez képest törleszthesse. Ezen két intézmény az, a melynek fontos­ságát már 12 év előtt is ajánlottam és most is ajánlom a tisztelt kormány figyelmébe. A törvényjavaslatot átalánosságbana rész­letes tárgyalás alapjául elfogadom. Pauler Tivadar igazságügyminister: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főren­dek ! Az előttem szólott gróf ur felemiitette azon okokat, a melyek, véleménye szerint, a nemzeti elszegényedésnek kútforrásait képez­vén, szükségessé teszik, hogy necsak bün­tető törvények, hanem más intézkedések által is, vegyük elejét a bajnak. Nem szenved kétséget, hogy azon bajok­nak, a melyeknek az utolsó években tanúi vol­tunk, orvoslását e törvény tökéletesen eszkö­zölni nem fogja. Ezen tőrvénynek az a hatása lesz, mint minden büntető törvénynek, hogy tudniillik egyelőre kihirdetés által óvja, inti és figyelmezteti az állampolgárokat oly cselek­vényektől való tartózkodásra, a melyek ezen törvénynyel ellenkeznek, s ennélfogva már morális, praeventiv hatást eszközöl; a másik pedig az, hogy ha egyes esetekben a bűnösök meg fognak büntettetni, a sértett jogérzelem elégtételt nyer és mások példájára szolgál­ván, azokat mintegy visszatartóztatja. Tökéle­tesen tehát meg nem fogja szűntetni az uzso­rát, ugy, mint semminemű büntető törvény még a bűntetteket meg nem szűntethette. Ak­kor is, mikor a lopást halállal fenyítették, mi­kor a rablást kerékre fűzéssel, nyárssal bün­tették meg, akkor is előfordultak a lopás és a rablás bűntettei; de azért senki sem állí­totta, hogy a büntető törvények feleslegesek, vagy pedig hatálynélküliek voltak volna. Ezen törvény is fog tehát, reményem szerint, azon átalános hatással birni, a melylyel minden tör­vény bir. Hogy előbb nem történtek ez iránt intézkedések, hogy évtizedek előtt nem hozat­tak indítványba oly törvények, mint az 1877. évi VIII. törvény, mely a magánjog terén, vagy az, mely a büntetőjog terén igyekszik az uzsorát zabolázni és fékezni, ennek, ugy gondolom, okát az átalános európai felfogás és nézetek­ben találjuk. Ezelőtt, hazai törvényeink sze­rint, egy bizonyos kamatmaximumon túl való követelés uzsorának tekintetett; de mindnyájan tudjuk és átalánosan ismeretes, hogy miután majdnem minden európai államban megszüntet­tettek ezek a törvények az ötvenes években, ugy nálunk is 1868-ban az uzsora-törvények eltöröl­tettek, eltöröltettek a közvéleménynek azon átalános meggyőződése alapján, hogy ez által a tőke olcsóbbá lesz, és hogy ez által mind­azok a bajok meg fognak szűnni, vagy legalább kevesbülni, a melyek az uzsora-törvények mel­lett ezelőtt fennállottak. Ez volt az átalános közvélemény nemcsak nálunk, hanem az egész 40*

Next

/
Oldalképek
Tartalom