Főrendiházi napló, 1881.I.kötet • 1881. szeptember 26–1883. május 28.

Ülésnapok - 1881-55

LV. ORSZÁGOS ÜLÉS. 3t5 egyetlen mód, melylyel a kisbirtokost megmenteni lehet; ezzel a kormány eddig alig foglalkozott, holott azt határozott nézetem szerint a földmívelési ministerium erélyes intézkedése és kivált az országszerte szervezendő gazdasági egyesületek működése által igen rövid idő alatt lehetne eszközölni. Ép ilyen a második kérdés. Ha azt látjuk, hogy vidékenként terjed és pusztít az uzsora, akkor az ily vidékeket azon helyzetbe kell juttatnunk, — hogy csatornázás, öntözés, vagy a gazdasági ipar fejlesztése által rövid idő múlva annyira fokozhassák jövedelmeiket, hogy ez által adósságaikat törleszthessék. Jelenleg arra módjuk nincs, hogy a szükséges pénzt beszerezhessék. Tudjuk, hogy egy igen üdvös intézkedése a kormánynak a culturmérnöki intézmény, mely évek óta a legszebb sikerrel működik. De hogy történik a költségek fedezése ? A culturmérnök a vidéken egy kisebb folyót, vagy patakot szabályoz, a költség repartiáltatik, s a kisbirtokosokra holdanként 40—60 forint esik, mely összeg a pandúrok által behajtatik. Bármenynyire elismerem és tudom, hogy a szabályozás hasznos művelet, hogy ez által a birtok jövedelme fokozódik, de azért megtörténhetik, hogy az állam nyer ugyan, mert a birtok többet ér és adóképessége emelkedik, de a birtokos a repartiált 60 forint által tönkre tétetik. Itt ismét csak talajjavitási bank,vagy hasonló intézmény segithet, mely hosszú törlesztés által megengedi a birtokosnak, hogy nemcsak a repartiált és pandúrok által behajtott, hanem a szívesen és önszántából repartiálandó költségeket is évek során át könnyen fokozott jövedelmeihez képest törleszthesse. Ezen két intézmény az, a melynek fontosságát már 12 év előtt is ajánlottam és most is ajánlom a tisztelt kormány figyelmébe. A törvényjavaslatot átalánosságbana részletes tárgyalás alapjául elfogadom. Pauler Tivadar igazságügyminister: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek ! Az előttem szólott gróf ur felemiitette azon okokat, a melyek, véleménye szerint, a nemzeti elszegényedésnek kútforrásait képezvén, szükségessé teszik, hogy necsak büntető törvények, hanem más intézkedések által is, vegyük elejét a bajnak. Nem szenved kétséget, hogy azon bajoknak, a melyeknek az utolsó években tanúi voltunk, orvoslását e törvény tökéletesen eszközölni nem fogja. Ezen tőrvénynek az a hatása lesz, mint minden büntető törvénynek, hogy tudniillik egyelőre kihirdetés által óvja, inti és figyelmezteti az állampolgárokat oly cselekvényektől való tartózkodásra, a melyek ezen törvénynyel ellenkeznek, s ennélfogva már morális, praeventiv hatást eszközöl; a másik pedig az, hogy ha egyes esetekben a bűnösök meg fognak büntettetni, a sértett jogérzelem elégtételt nyer és mások példájára szolgálván, azokat mintegy visszatartóztatja. Tökéletesen tehát meg nem fogja szűntetni az uzsorát, ugy, mint semminemű büntető törvény még a bűntetteket meg nem szűntethette. Akkor is, mikor a lopást halállal fenyítették, mikor a rablást kerékre fűzéssel, nyárssal büntették meg, akkor is előfordultak a lopás és a rablás bűntettei; de azért senki sem állította, hogy a büntető törvények feleslegesek, vagy pedig hatálynélküliek voltak volna. Ezen törvény is fog tehát, reményem szerint, azon átalános hatással birni, a melylyel minden törvény bir. Hogy előbb nem történtek ez iránt intézkedések, hogy évtizedek előtt nem hozattak indítványba oly törvények, mint az 1877. évi VIII. törvény, mely a magánjog terén, vagy az, mely a büntetőjog terén igyekszik az uzsorát zabolázni és fékezni, ennek, ugy gondolom, okát az átalános európai felfogás és nézetekben találjuk. Ezelőtt, hazai törvényeink szerint, egy bizonyos kamatmaximumon túl való követelés uzsorának tekintetett; de mindnyájan tudjuk és átalánosan ismeretes, hogy miután majdnem minden európai államban megszüntettettek ezek a törvények az ötvenes években, ugy nálunk is 1868-ban az uzsora-törvények eltöröltettek, eltöröltettek a közvéleménynek azon átalános meggyőződése alapján, hogy ez által a tőke olcsóbbá lesz, és hogy ez által mindazok a bajok meg fognak szűnni, vagy legalább kevesbülni, a melyek az uzsora-törvények mellett ezelőtt fennállottak. Ez volt az átalános közvélemény nemcsak nálunk, hanem az egész 40*