Főrendiházi napló, 1881.I.kötet • 1881. szeptember 26–1883. május 28.
Ülésnapok - 1881-52
LII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 293 melyeket ö eminentiája felhozott, méltóztatnak-e a sürgősségi indítványt elfogadni? (Elfogadjuk!) Ha tehát észrevétel nincs, a sürgősségi inditvány elfogádtatik és a napirend kimerültével a beadott törvényjavaslatok nyomban érdemleges tárgyalás alá vétetnek. Következik a napirenden levő tárgy, vagyis a pénzintézeteknél elhelyezett tőkékből folyó jövedelem megadóztatásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Rudnyánszky József b. jegyző (olvassa a jelentfist). Elnök: Halljuk a minister ur indokolását. Nyáry Jenő b. jegyző (olvassa a mivisteri indokolást). Elnök: Kivan valaki átalánosságban a törvényjavaslathoz hozzászólani ? Zichy Ferencz gr.: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! A pénzintézeteknél és jelesen magyar takarékpénztáraknál elhelyezett tőkékből befolyó jövedelmek megadóztatásáról szóló törvényjavaslatot ugy, a mint itt javaslatba van hozva, nemcsak igazságosnak és méltányosnak, de valóban szükségesnek is tartom; mert ha a közszükségek fedezése azt kívánja, hogy Magyarországon minden érték, minden ingó és ingatlan vagyon, minden néven nevezendő jövedelem megadóztattassék, csak igazságos, hogy a magyar takarékpénztáraknál elhelyezett tőkék után származó jövedelmek is az állam szükségleteire megfelelő megterheltetésben részesüljenek. Azt bővebben bizonyítani, hogy ezen elv különösen a magyar takarékpénztáraknál befektetett tőkékre is alkalmazható: ez előadásomnak főtárgyát képezendi. Ez azonban szükségessé teszi, hogy maguknak a takarékpénztáraknak eredetére némiképen visszamenjek. Azért, ha talán terjedelmesebben leszek kénytelen szólani, előre is engedelmet kérek a méltóságos főrendektől, hogy hosszabb ideig vehessem igénybe béketűrésöket. (Halljuk!) A takarékpénztárak eredetileg Angliában és Francziaországban keletkeztek; itt különösen 1818 körül, Angolországban néhány évvel korábban. Ezeknek a takarékpénztáraknak kitűzött czéljuk humanitárius és philantropicus volt és kizárt minden néven nevezendő nyerészkedést. Philantropicus czéljok abban állott, hogy a legszegényebb néposztálynak, a munkásoknak, napszámosoknak mód nyujtassék csekély megtakarított filléreiknek biztos elhelyezésére, hogy azok után némi kamatot kapjanak és szükség esetében a legkönnyebb úton és módon segíthessenek magukon betéteik kivétele által. Ezen két czélja volt akkor a takarékpénztáraknak. De különösen philantropicus czélul az volt kitűzve, hogy a népnek morális értéke neveltessék, s egyszersmind államgazdászati czélt is akartak elérni — a mi el is éretett, — hogy azon. valóságos atomokban szétszórt pénz összegyűjtetvén, tőkék képeztessenek ott, hol az előtt nem voltak, a melyek az industria és kereskedelem felségéi ésére nagyban közreműködtek. Angliában és Francziaországban magán kezekben voltak, magántársulatok alakjában kezeltettek a takarékpénztárak, melyeknek működése igen üdvöt hozó volt. Mindazáltal, mint minden emberi intézmény a hibáknak ki van téve, ugy Angliában is oly hibák harapóztak el a takarékpénztárakban, melyek valóságos visszaélésekké fajultak, még pedig oly visszaélésekké, melyek magának a törvényhozó testületnek figyelmét is felkeltették, ugy hogy 1861-ben Gladstone pénzügyministerkedése idejében egy parlamenti enquéte-comissio küldetett ki, mely mindazon hibás eljárást és visszaélést, egy igen hosszadalmas és nevezetes, több ezer lapra terjedő jelentésben foglalta össze. Ezen jelenlést itt azért tartom szükségesnek megemlíteni, mert beszédem egy más helyén azt meg érinteni fogom. Az angol nemzet nem szereti a tabula rasat, nem szereti a fákat gyökerestől kirántani, hanem a létezővel megbarátkozik és a létező körülményekhez idomítja magát és különösen a történeti alapokat meg szokta tartani, így történt mindenekelőtt, hogy az ezen visszaélésekről szóló jelentés a közönséggel közöltetett, hogy az tudja magát mihez tartani. A kormány erélyesen lépett fel, t. i. egy központi mintaintézetet állított fel, melynek vezérletét és felügyeletét egy igazgatóra bízta, ki az angol legfőbb hivatali hierarchiában az egyik legkitűnőbb állást foglalja el, magát pedig a takarék-