Főrendiházi napló, 1881.I.kötet • 1881. szeptember 26–1883. május 28.

Ülésnapok - 1881-52

LII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 293 melyeket ö eminentiája felhozott, méltóztatnak-e a sürgősségi indítványt elfogadni? (Elfogadjuk!) Ha tehát észrevétel nincs, a sürgősségi inditvány elfogádtatik és a napirend kimerül­tével a beadott törvényjavaslatok nyomban érdemleges tárgyalás alá vétetnek. Következik a napirenden levő tárgy, vagyis a pénzintézeteknél elhelyezett tőkékből folyó jövedelem megadóztatásáról szóló törvényjavas­lat tárgyalása. Rudnyánszky József b. jegyző (olvassa a jelentfist). Elnök: Halljuk a minister ur indokolását. Nyáry Jenő b. jegyző (olvassa a mivisteri indokolást). Elnök: Kivan valaki átalánosságban a törvényjavaslathoz hozzászólani ? Zichy Ferencz gr.: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! A pénzintézeteknél és jelesen magyar takarékpénztáraknál elhelyezett tőkékből befolyó jövedelmek megadóztatásáról szóló törvényjavaslatot ugy, a mint itt javas­latba van hozva, nemcsak igazságosnak és méltányosnak, de valóban szükségesnek is tar­tom; mert ha a közszükségek fedezése azt kívánja, hogy Magyarországon minden érték, minden ingó és ingatlan vagyon, minden néven nevezendő jövedelem megadóztattassék, csak igaz­ságos, hogy a magyar takarékpénztáraknál el­helyezett tőkék után származó jövedelmek is az állam szükségleteire megfelelő megterhelte­tésben részesüljenek. Azt bővebben bizonyítani, hogy ezen elv különösen a magyar takarékpénztáraknál be­fektetett tőkékre is alkalmazható: ez előadá­somnak főtárgyát képezendi. Ez azonban szük­ségessé teszi, hogy maguknak a takarékpénz­táraknak eredetére némiképen visszamenjek. Azért, ha talán terjedelmesebben leszek kényte­len szólani, előre is engedelmet kérek a mél­tóságos főrendektől, hogy hosszabb ideig vehes­sem igénybe béketűrésöket. (Halljuk!) A takarékpénztárak eredetileg Angliában és Francziaországban keletkeztek; itt különösen 1818 körül, Angolországban néhány évvel ko­rábban. Ezeknek a takarékpénztáraknak kitűzött czéljuk humanitárius és philantropicus volt és kizárt minden néven nevezendő nyerészkedést. Philantropicus czéljok abban állott, hogy a legszegényebb néposztálynak, a munkásoknak, napszámosoknak mód nyujtassék csekély meg­takarított filléreiknek biztos elhelyezésére, hogy azok után némi kamatot kapjanak és szükség esetében a legkönnyebb úton és módon segít­hessenek magukon betéteik kivétele által. Ezen két czélja volt akkor a takarékpénztáraknak. De különösen philantropicus czélul az volt ki­tűzve, hogy a népnek morális értéke neveltessék, s egyszersmind államgazdászati czélt is akartak elérni — a mi el is éretett, — hogy azon. valóságos atomokban szétszórt pénz össze­gyűjtetvén, tőkék képeztessenek ott, hol az előtt nem voltak, a melyek az industria és keres­kedelem felségéi ésére nagyban közreműköd­tek. Angliában és Francziaországban magán kezekben voltak, magántársulatok alakjában kezeltettek a takarékpénztárak, melyeknek mű­ködése igen üdvöt hozó volt. Mindazáltal, mint minden emberi intézmény a hibáknak ki van téve, ugy Angliában is oly hibák harapóztak el a takarékpénztárakban, melyek valóságos visszaélésekké fajultak, még pedig oly vissza­élésekké, melyek magának a törvényhozó testü­letnek figyelmét is felkeltették, ugy hogy 1861-ben Gladstone pénzügyministerkedése idejé­ben egy parlamenti enquéte-comissio küldetett ki, mely mindazon hibás eljárást és visszaélést, egy igen hosszadalmas és nevezetes, több ezer lapra terjedő jelentésben foglalta össze. Ezen jelenlést itt azért tartom szükségesnek meg­említeni, mert beszédem egy más helyén azt meg érinteni fogom. Az angol nemzet nem szereti a tabula rasat, nem szereti a fákat gyökerestől kirán­tani, hanem a létezővel megbarátkozik és a létező körülményekhez idomítja magát és kü­lönösen a történeti alapokat meg szokta tartani, így történt mindenekelőtt, hogy az ezen vissza­élésekről szóló jelentés a közönséggel közölte­tett, hogy az tudja magát mihez tartani. A kormány erélyesen lépett fel, t. i. egy központi mintaintézetet állított fel, melynek vezérletét és felügyeletét egy igazgatóra bízta, ki az angol legfőbb hivatali hierarchiában az egyik legkitű­nőbb állást foglalja el, magát pedig a takarék-

Next

/
Oldalképek
Tartalom