Főrendiházi napló, 1881.I.kötet • 1881. szeptember 26–1883. május 28.

Ülésnapok - 1881-52

294 LII. ORSZÁGOS ÜLÉS. pénztárak kezelését bízta az összes postai hiva­talokra, így keletkeztek a postatakarékpénztárak Angliában. Hogy milyen eredményök volt a posta­takarékpénztáraknak, azt két körülmény iga­zolja. Egy év alatt ugyanis 173 takarékpénztár működését beszüntette, 173 takarékpénztár liquklált; és a postatakarékpénztárak 76 millió forintnyi betétet kaptak. Hogy mi lett azután ezen takarékpénztá­rakkal, arról szólni még lesz alkalmam. Francziaországban szintén csak magán­társulatok utján keletkeztek takarékpénztárak; olt azonban a bevett szokáshoz képest a kor­mány ezen társulatok felett felügyeletet gya­korolt. De még egy lényeges körülmény állott be Francziaországban, t. i. a takarékpénztári be­tételek a kormánynak jótállása mellett, a posta közvetítésével látra fizettettek vissza. A kor­mány kikötött 4'Vo-os kamatot, a melyből a provincziákban a társulatoknak V^/o-ot lehetett kezelés fejében levonniok, Parisban pedig ez a kezelési díj 3 ,A 0 /°-ra ment. így működtek a takarékpénztárak Franczia­országban és nevezetes czélokat értek el, a melyeket később ismertetni lesz alkalmam. Magyarországban a takarékpénztárak ke­letkezése és működése egészen más irányú. Megemlítendő itt, hogy 1821-ben Bécsben ke­letkezett egy takarékpénztár, a mely ugyanazon alapra volt fektetve, a melyen annak idején Angliában és Francziaországban alakultak a takarékpénztárak. Ezen takarékpénztár két ex­positurát állított fel Magyarországon. Egyet Pozsonyban, egyet Temesvárott. Ezen exposi­turák feladata nem volt egyéb, mint 5 napon át bevenni a bevételeket és a 6-ik napon azokat Bécsbe küldeni. Üzletről, kölcsönről vagy segélyről ezen exposituráknál szó sem lehetett. Ezen expositurákat azonban a bécsi takarék­pénztár már- 1841-ben beszüntette. Magyarországon 1840-ben semmiféle pénz­intézet nem létezett. Azt, hogy nem létezett, leginkább indokolta az, hogy nem volt törvény, a mely ezen intézeteknek keletkezését előmozdí­totta volna. Egyébiránt mindazon törvények, a melyek hitelről szólnak, vagy a melyek a hi­telre vonatkoznak, csakis az 1840-iki ország­gyűlésnek köszönik eredetöket. 1840 után, mikor megvolt már. azon keret, a melyen belül mozogni lehetett, Pest megyében, Fáy Andrásnak vezérlete mellett és indítványozására, valamint Simoncsits alispán­nak közreműködésével keletkezett a legelső takarékpénztár Magyarországon. Ezeknek példá­ját követték tekintélyes és tiszteletreméltó pol­gárok Pozsonyban. E két takarékpénztár volt az első Magyarországon, a melyhez a szükséges pénzalapot részvények kibocsátása utján terem­tették elő. Az alapítók szeme előtt legtávolabb­ról sem lebeghetett az. hogy ez valami nagy hasznot, nyújtó vállalat legyen. Kényszerűség­ből kellett ezen vállalatokat részvényekre ala­pítani, mert másképen a szükséges pénzt elő­teremteni nem lehetett. Ezen takarékpénztárak működése különbözött azon takarékpénztáraké­tó], a melyeket az imént érintettem. Czéljuk azoknak kizárólag philantropicus volt. Nálunk is ezen czélt akarták elérni épugy, mint Franczia­országban és Angliában. Azonban nálunk sem­minemű pénzintézet nem létezett és igy mi volt természetesebb, mint az, hogy midőn ottan a legszegényebb osztály elhelyezte megtakarított összegeit, nálunk egy más, a vagyonos osztály volt az, mely a takarékpénztáraknál helyezte el tőkéit így történt, hogy nálunk ezen takarék­pénztárak, melyek azon időben keletkeztek, túl voltak halmozva tőkével annyira, hogy valóban gondot okozott ezen tőkéknek hasznos és biz­tos elhelyezése. A kényszerűség tehát rávitte a takarékpénztárakat, hogy oly üzletekre is adják magukat, melyeket más országokban a bankok vé­geznek, így lettek a magyarországi takarékpénz­tárakból, akarva nem akarva, valóságos bankok. Mivel pedig a bankok csak ott működhet­nek eredménynyel és ott csinálhatnak üzleteket, a hol kereskedés létezik, erről pedig akkor még nálunk szó sem volt, —- a takarékpénz­tárak Pozsonyban pl., mikor a kereskedelmi viszonyok silányak voltak, habár azok ma sem valami fényes fokra emelkedettek, — kényte­lenek voltak ingatlan jószágokra, házakra és földbirtokra adni kölcsönöket és igy akarva nem akarva belevágtak a hypothecarius intézetek hatáskörébe is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom