Főrendiházi napló, 1881.I.kötet • 1881. szeptember 26–1883. május 28.

Ülésnapok - 1881-44

250 XLIV. ORSZÁGOS ÜLÉS. ő méltóság.1 ezen állításai tarthatatlanok, A mi pedig azt illeti, hogy a méltóságos báró ur azon vívmányok fölemlitését nem helyeselte, az igaz, hogy ellenezte saját álláspontjából, azok fölvételét mi azonban, mint többség, az'előttünk fekvő jelentéshez ragaszkodtunk és ezen vívmányokat megemlittetni kívántuk. {Helyeslés.) Ezeket kötelességemnek tartottam részemről elmondani. Elnök {csönget): Méltóságos főrendek! Ugy hiszem, a fölszólalt méltóságos báró maga is érezte némileg, midőn első alkalommal fölszólalt, azt, hogy a mi a bizottság belső működésére vonatkozik, az nem tartozik egészen a nyilvános ülésre. A mostani discussio, mely ama felszólaláshoz fűződött, még inkább igazolta ezen figyelembe veendő tekintetet. {Helyeslés.) A mi azon vádat illeti, mintha a bizottságnak nem lelt volna elég ideje ezen törvényjavaslat fölötti tanácskozásra, az a jelen esetben szerintem nem áll, mert positiv tudomásom van arról, hogy ezen javaslat tiz nap előtt adatott ki a bizottságnak, három nap engedtetett a bizottságnak a törvényjavaslat tanulmányozására és a tárgyalás két napig folyt, még pedig, habár nem vettem részt benne, ugy tudom, igen élénk volt. E iekintetben tehát a bizottság elhamarkodással nem vádolható. (Helyeslés.) Ezek után, ugy hiszem, ez az incidens befejezettnek lenne tekintendő. Haynald Lajos bibornok-érsek: Nagymélt. elnök ur, méltóságos főrendek! Miután hivatkozás történt a bizottságban jelen voltakra, hogy azok nyilatkozzanak, vájjon a jelentés helyesen adja-e elő a hozott határozatokat, magamhoz is intézve tartom ezen kérdést, minthogy én szerencsés voltam mindig részt venni az ottani tárgyalásokban. A mi először is azon vádat illeti, hogy a felsőház bizottságának hamaros elj cllclScl, cl kellő tárgyalási időnek megszorítása ahelyes bizottsági működést megzsibbasztja, az méltán fel nem hozható, mert hogy a bizottság tanácskozásaiban valakinek szólásszabadsága bármi módon megcsorbittatott volna, hogy elesett volna nézetének nyilvánításától, vagy leszoríttatott volna a térről, mely megillette, arról tapasztalatom nincs. Ellenkezőleg mindenkinek legtágasabb tér nyílt arra, hogy nézeteit a törvényjavaslat felett nyilváníthassa, a mint hogy a méltóságos báró ur bőven ki is fejtette nézeteit és aggodalmait. A mi pedig a jelentésnek tartalmát illeti, melyről azt méltóztatott állítani, hogy az különböznék attól, a mi határozatba ment, nem az egyes indítványokról van szó, mert a jelentésnek nem az a feladata ezeket visszaaadni, hanem a bizottság határozatait, erre bátor vagyok megjegyezni, hogy a kész jelentés felolvastatott s a jelen volt bizottsági tagok azt a bizottságban hozott határozatokkal megegyezőnek találták. így azon vád, hogy oly valamit tartalmazna a jelentés, a mi a bizottság határozatainak keretében nem foglaltatott, meg nem állhat. Ezeket csupán a hozzám is, mint jelen volt bizottsági taghoz intézett kérdésre voltam bátor elmondani. Elnök: Ha más szólni nem kivan, a vitát befejezettnek nyilvánítom s kijelentem, hogy a méltóságos főrendek a törvényjavaslatot elvben és átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadják. Az ülést rövid időre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: A napirend előtt legyen szabad a jegyzőkönyvnek az elfogadott három törvényjavaslatra vonatkozó részét hitelesíteni, mert ez sürgős és a képviselőháznak átküldendő. Sándor Béla jegyző {olvassa a jegyzőkönyvi kivonaíoí). Elnök: Ha nincs észrevétel, hitelesítettnek jelentem ki. Következik a köztisztviselők minősítéséről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalása. Sándor Béla jegyző {olvassa a törvényjavaslat czimét, mely észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa az 1. §-£). Zichy Nándor gr.: Jóllehet, hogy a hármas bizottságban tapasztaltak ebbeli hitem és nézetem sikertelenségében némileg meggyőztek, még sem mellőzhetem, hogy a méltóságos főrendekhez újabban ne folyamodjam az iránt, hogy méltóztassanak ezen szakaszt bővebb megfontolás tárgyává tenni. Lényegesek és szerintem szükségesek azon meghatározások, a melyek a köztisztviselők erkölcsi tisztaságát és az egyéniségek által a