Főrendiházi napló, 1881.I.kötet • 1881. szeptember 26–1883. május 28.

Ülésnapok - 1881-44

XLIV. ORSZÁGOS ÜLÉS. 249 tatni nem engedtük volna. Én tehát ilyesmiért nem vádolhattam, mert azzal csak saját gyengeségemet tanúsítanám. De nem is erről van szó, hanem arról, hogy a jegyzőkönyvben bizonyos kitételek vannak, melyek ott a bizottság tárgyalásaiban egyátalában szóba sem jöttek. Nem szeretem ezt újból felemlíteni, de mivel kétszer hivatkozás történt reá, kénytelen vagyok vele. Kérdem mindazokat, a kik jelen voltak a bizottsági tárgyalásokban, hogy érzett-e magában valaki ösztönt, kitüntetni azon vívmányokat, melyek eddig elérettek? Egy szóval sem emiittettek, ő nagyméltóságának azon nézetét kivéve, hogy a csendőrség életbeléptetésével is haladás történt. Ezt pedig részemről csak mellékesen emiitettem, s azért áttérek a belügjmiinister ur ő nagyméltóságának azon nyilatkozatára, melyben az én szavaimnak félreértését látom. Én korántsem mondottam, hogy a csendőrök kötelességöket nem teljesitik; én őszintén bevallottam, hogy ez haladás. Ezt állítottam s ezt ismétlem most is. A mi a gyilkossági eseteknek, a csendőrség daczára való, szaporodását illeti, megengedem, talán rósz élez volt, de hogy ismerjék a méltóságos főrendek annak okát, elmondom azt, mert véletlenül a csendőrség kebelében megtörtént ugyan, hogy egymást meggyilkolták, hanem ez az eset épen semmit sem von le az intézmény jóvoltából, sőt akkor talán, midőn legkevésbbé volt népszerű, magam is, mint volt főispán, hangsúlyoztam ez intézmény létesítésének kívánatos voltát. Ez az, mit saját igazolásomra nyilvánítani akartam. A másik, a mi vonatkozik a határozatra, a melyet a főkamarás ur ő nagyméltósága is előbb emiitett, hogy ö ebből kiolvassa azt, a mi a bizottságban mondatott, — bátor vagyok felemlíteni, hogy itt az időszerűség, a folytonos tökéletesítés van szóban, ott pedig sürgetés volt. Szögyény Marich László : Ez lehet méltóságod nézete, de az a többségnek az akarata. Lipthay Béla b.: Bocsánatot kérek, csak erre vonatkozólag mondtam. A mi pedig a sürgős eljárást illeti, ezt sem említem szívesen, FÖEENDI NAPLÓ. 1881—84. I. KÖTET. de mivel méltóztattak felemlíteni, magam részéről is kénytelen vagyok megjegyezni, hogy igenis rövid idő volt engedve a bizottsági tárgyalásra; méltóztassék csak naponként elsorolni, hogy miként utasíttattak hozzánk a kérdéses törvényjavaslatok és emlékezni arra, hogy igen fontos törvényjavaslatok tárgyalása a bizottságban még akkor is történt, midőn már az ülés itt a főrendek gyűlésén megnyitandó volt, tehát midőn arra, hogy a jegyzőkönyvek ki legyenek igazítva, idő sem lehetett. Ez az indoka annak, hogy akkor, midőn szerkesztettek, inkább az illető szerkesztők individuális felfogása nyert bennök kifejezést, mint az, a mi a bizottság kebelében történt. Rudnyánszky József b.: Méltóztassék megengedni, hogy miután másodszor is szóba hozatott a jelentés, részemről is nyilatkozzam. Azok után, a miket Szögyény ő nagyméltósága felhozott, nem éreztem magamat indíttatva első sorban felszólalni; hanem azok után, a miket most ő méltósága Lipthay b. felemlített, kénytelen vagyok azon állítását, mintha a jelentésben olyanok foglaltatnának, a melyek a bizottságban szóba sem hozattak, határozottan visszautasítani. Előhozta ő nagyméltósága a ministerelnök ur, megérintette továbbá Majthényi b. ő nagyméltósága azon körülményt, hogy a közigazgatási bizottsági törvény azon intézkedése, mely különösen a hagyatéki és fegyelmi eljárást szabályozza, rendkívül nagy eredményeket hozott létre ugy a végrehajtás biztossága, mint a szakszerű elintézés tekintetében. Midőn jelentésemben kiemeltem >azou vívmányokat, melyeket részint a közigazgatási bizottságokról szóló törvény alkotása, részint pedig az azt kiegészítő, illetve az azon nyugvó egyes törvények által a végrehajtás módozata, továbbá a végrehajtó közegek jogainak, igényeinek és kötelességeinek meghatározása körül a végrehajtás szakszerűsége, helyessége, biztonsága és a visszaélések megakadályozása tekintetében újabban is feimutathat* : épen erre akartam provocálni. Méltóságod azon megjegyzése tehát, hogy ez szóba nem hozatott, nem állhat meg. De több is felhozatott a jelentés mellett ily értelemben, a melyeket azonban nem tartok szükségesnek felemlíteni, mert ezen egy példa is mutatja, hogy 32