Főrendiházi napló, 1881.I.kötet • 1881. szeptember 26–1883. május 28.

Ülésnapok - 1881-44

XLIV. ORSZÁGOS ÜLÉS. 243 meny semmi. Hányszor rendeltetett már, részletezve említem, hogy annál inkább feltűnjék az eddigi mulasztások végtelen sorozata — hogy pl. a mezőgazdaság terén a tüskék, ártalmas rovarok kiirtandók. Ez csekélységnek mutatkozik, és ugyan kérem, hol történnek az országban e tekintetben kellő intézkedések ? Igen, vannak kivételek, és két irányban határozottan megengedem, hogy az, a mi itt a jelentésben foglaltatik, némi alkalmazást talál. Az egyik az adókezelés, itt határozottan el lehet ismernem, hogy az állam szempontjából bizonyos, üdvös haladás mutatkozik. De kétségkívüli, hogy e tekintetben a közigazgatási közegek erélye semmi kívánni valót sem hagy hátra. A második — s ez többször felemlittetett, különösen a belügyminister ur ő nagyméltósága által, vívmány és haladás, a közbiztonságnak kétségkívül némi tekintetben javulása a csendőrség felállítása által. Igenis, a hol ez megvan, remélhető, hogy javulni fognak a viszonyok, noha egyelőre talán ők is közreműködtek, hogy a gyilkosságok száma szaporodjék; ez azonban nem az institutio hibája, hanem az egyénnek rovandó fel. Ezt a két vívmányt teljesen elismerem, de hogy a közigazgatásnak más terén is valami érezhető haladás történt volna, miután ugy sürgettük a közigazgatás javítását, ezt én kereken tagadom, bár nem kívánom részletezni, mert hiszen ez a kérdés ép oly kevéssé van napirenden, mint az, hogy vájjon a hivataloknak egy vagy más módon való betöltése felett határozott nézetet nyilvánítsunk. A mai napirenden határozottan csak ez a törvényjavaslat van, a mely most tárgyaltatik. E törvényjavaslatot, mint emiitettem, elfogadom a tárgyalás alapjául. Igaz, hogy szerettem volna, ha ezen intézkedés a befejezése lenne közigazgatási szervezkedésünknek, hanem kétségkívül ez is egy bizonyos módon való javítás és ezért én részemről elfogadom. De vájjon fog-e ez eredményre vezetni? Meglehet, legalább annyiból tapasztalni fogjuk, hogy a mostaninál képesebb tisztviselők jelentéseiket talán helyesebben fogják bemutatni, s ennek következtében talán az Írásbeli szolgálat javulni fog és ez arra fog vezetni, hogy ez által a kormányzat talán épen azon hitben fog ringattatni, kogy közigazgatásunk csakugyan jó. Részemről kifogás alá nem esik az, hogy a tisztviselők magasabb qualiíicatiója átalában emelni fogja egyeseknek képességét, illetőleg megfelelőségét. Azt sem tagadom, hogy mint oly nép, e mely szereti a sallangot, némi örömmel fogadandja talán ezen intézkedést, mert hiszen utoljára is bizonyosan nagy dicsőségére válik a mi közigazgatásunknak, ha mondhatjuk, hogy itt az országban mindenesetre megnyugtatás lehet azokra, a kik szeretik a sallangot és megnyugszanak abban, hogy a fényes institutio létesítésében talán a fokozatos haladás mellőztetik. Mi tagadás benne, vérünkben talán nincs meg az idővel való kellő sáfárkodás és így könnyen megtörténhetik, hogy nem gondolva a fokozatos haladásra, a szökkenésekre adjuk magunkat. Részemről az előterjesztett törvényjavaslat lényege ellen nem lévén kifogásom, azt elfogadom, mint egy módozatát közigazgatásunk javításának és e tekintetben járulok Fejérmegye főispánjának azon nyilatkozatához, miszerint sürgetve közigazgatásunk hiányos orvoslását, utasíttassák a kormány, hogy erre vonatkozó javaslatait minél előbb terjeszsze elé. Az erre vonatkozó határozatot azonban provocálni nem lehet, mert a főrendeknek vannak üdvös határozatai, ugy e bizottsági jelentésekben, mint a jegyzökönyvekben, s mert tudom, hogy a főrendek abbeli határozatainak mily kevés a nyomatéka. Csak rá kell mutatnom a főrendiháznak szervezésére és átalakítására vonatkozó nyilatkozatokra, a melyek ekkoráig figyelembe nem vétettek. Megengedem, hogy e tekintetben a cöbbség azon tekintetnél fogva, hogy mintegy saját érdeke forog kérdésben, önkényt lemond azon pressióról, a melyet még a saját kebeleiéből választott kormányában érvényesíthet. De remélem és hiszem, hogy ha a pressiót e tekintetből mellőzi is, a közigazgatás tekintetében, ha netalán csatlakoznék a többség, amit gyanúval és kétséggel fogadok, azon határozathoz, a melyet, mint említem, provocálni sem merek; erélyesebben fog kívánságának és óhajának kifejezést adni. Ezek után kijelentem, hogy e törvényjavaslatot az átalános vita tárgyalásának alapjául elfogadom. 31*