Főrendiházi napló, 1881.I.kötet • 1881. szeptember 26–1883. május 28.
Ülésnapok - 1881-20
XX. ORSZÁGOS ÜLÉS. 135 közöltessék, hogy a méltóságos főrendek, midőn ezúttal a számarány ily módoni megállapításában megnyugszanak, teszik ezt a nélkül, hogy jövőre a hosszas gyakorlat által megállapított és szentesitett számarányra nézve a főrendiházra hátrányos következtetést az országos küldöttség alakítását illetőleg vonni lehessen. (Átalános helyeslés.) Elnök: Megjegyzem, hogy már néhány év előtt, midőn a küldöttség kineveztetett, a számarányra nézve hasonló jogfentartás történt. Azt hiszem, hogy a méltóságos főrendek a határozati javaslathoz e jogfentartás mellett hozzájárulnak és miután ma teljes számmal vagyunk együtt, ugy hiszem, a napirend kimerültével a választás is eszközölhető lesz, hogy ez által a képviselőház határozati javaslata országos határozat erejére emeltessék. (Helyeslés.) Most következik az ásványolaj-vám fölemeléséről és az ásványolaj-adóról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Sándor Béla jegyző (olvassa a hármas bizottság jelentését). Szapáry Gyula gr. pénzügyminister: Bátor leszek a törvényjavaslatot szóval röviden indokolni. E törvényjavaslat, mely most a méltóságos főrendek előtt fekszik, nem először kerül most ide; a magyar törvényhozás mindkét háza csekély különbséggel egyszer már elfogadta. Czélja e törvényjavaslatnak az, hogy az ásványolaj vámja felemeltessék és hogy ennek következményeként a monarchia területén termelt petróleum megfelelő fogyasztási adó alá vonassák. A már egyszer elfogadott törvényjavaslattól a mostani előterjesztés egyrészt annyiban tér el, hogy mig előbb a vám bruttosúly szerint 8 arany forintban volt megállapítva, most netto-súly szerint 10 arany forintban állapittatik meg, a mi érdemleges különbséget nem tesz, hanem kezelés tekintetéből történt átszámítást képez és pedig azon tapasztalati alapon, hogy a göngysúly húsz százalékot képez. Az eredeti és a mostani előterjesztés közt még az a másik különbség forog fenn, hogy a belfogyasztási adó eredetileg 7 forintra volt javaslatba hozva, de az osztrák törvényhozás ezt nem fogadta el, hanem 5 frt 50 krajczárra szállította le s igy 1 frt 50 krral alacsonyabb tételt fogadott el, mint a magyar országgyűlés. E különbség azért birt fontossággal, mert minél kisebb az adó a belföldön, annál nagyobb a vámvédelem a belföldi termelés javára. És mivel ez idő szerint belföldön petróleum csak Galicziában termeltetik, ezen védelem csak ezen országnak, illetőleg Ausztriának esnék javára. Hogy azonban a két kormány egyetértőleg oly javaslatot állapithasson meg, a mely a két törvényhozás által el legyen fogadható, azon megegyezés jött létre, hogy sem a magyar, sem az osztrák törvényhozás által megállapított, hanem egy közbeeső adótétel, t. i. 6 frt 50 kr. fogadtassák el; a minél fogva a védelem a 7 frtos vámhoz képest, valamivel emeltetik, de nem annyira, mint az 5 frt 50 kros adótétel mellett. A magyar kormány hozzájárult ezen közvetítő tételhez, egyrészt azért, hogy azt mindkét törvényhozás elfogadván, az ország jövedelmei szaporodhassanak; másrészt meg azért, mert nem látott nagy veszélyt abban, ha a Galicziából bejövő petróleum az Amerikából importált kőolajjal versenyez, minthogy a galicziai petróleum sokkal nehezebb, gyúlékonyabb és drágábban előállítható, ugy hogy az csak bizonyos vidékig juthat el és concurrálhat az amerikaival. De azon csekély, előnynyel szemben, mely Galicziának nyujtatik, a magyarországi, illetőleg erdélyi kőolaj-ipar részére szintén, még pedig az előbbi szerkezethez képest nagyobb előnyt, kedvezőbb vámtételt nyújt a mostani javaslat, minélfogva különösen az erdélyi részekben fejlődésben lévő ipar a Romániából behozott nyers kőolajat megfmomitván, ezt ott forgalomba hozza. Ezen kedvezmény a Galicziának adott némi előnyt teljesen compensálja. Ezen tekintetből és figyelembe véve különösen azon financiális mozzanatot, hogy ezen javaslat elfogadása a magyar kincstárnak más • fél milliónyi jövedelmet biztosit, a mi pedig, ha már adót emelni kell, ezen adó, illetőleg vám utján aránylag legkevésbbé érezhető teherrel jár, mert egy középszerű lámpát véve, egy évi petroleumfogyasztás csak 90 krral drágul meg — mondom — mindezeket figyelembe véve, ké-