Főrendiházi napló, 1881.I.kötet • 1881. szeptember 26–1883. május 28.
Ülésnapok - 1881-20
136 XX. ORSZ, rem, méltóztassanak ezen törvényjavaslatot elfogadni. {Helyeslés.) Zichy Nándor gr.: A pénzügyminister ur ő nagyméltóságának előadásából megérthető, hogy a kérdés különböző szempontokból ítélhető meg. Az egyik szempont az, mely az állami jövedelmek szaporítását czélozza; a másik pedig az, mely e mellett még a belföldi iparra is tekintettel van. Ennélfogva örömmel veszem tudomásul, hogy azon intézkedések, a melyek a petróleumnak Magyarországon való finomítására vonatkoznak, a hazai ipar iránti gondoskodásnak tanújelét képezik. Inkább a hazai ipar szempontja, mint a fmancziális szempont az, a mely miatt ez alkalommal felszólalok. Nézetem szerint kívánatos, hogy a közös vámterületen Magyarország egyenlő fegyverrel küzdhessen, mint Ausztria. Azonban e fegyve rek a bányaügyet illetőleg nem egyenlők azért, mert nálunk a bányaügyi kérdések törvényes megoldásra várnak. E kérdések fejlődése egyébiránt eltér a birodalmi tanácsban képviselt országokban és tartományokban tapasztalt törvényhozástól és gyakorlattól és ezért fel akarom használni az alkalmat, hogy felkérjem a ministeriumot, hogy a bányaügyekre irányozva figyelmét, a bányajog minélelőbbi szabályozását és a bányaiparnak lendítését érvényesítse, mert ezek hiánya a nyers termények kivitelére káros hatással van. Kívánatos, hogy a kőolaj termelésére nézve azon visszásságnak vége vettessék, a melynek következtében ellenkezőleg a régi bányajogi és magyar magánjogi állásponttal és az országbírói értekezleten kimondott elvvel, mely szerint a kőszén a birtokkal járónak tekintetik, nálunk a kőolaj, az adományozás és a szabad kutatás tárgyának tekintetik, holott a birodalmi tanácsban képviselt országokban és tartományokban ez a birtokkal járó jog. Nálunk épen az onnét átvett bányajog alapján, egy önkényes jogmagyarázat következtében oly praxis létesült, a mely az átvett jogi elvekkel és a magyar magánjoggal, a mely kedvezőbb volt a birtokosra nézve itt, mint amott, homlokegyenest ellenkezik. A kőszénre nézve, nagyméltóságú főrendek, a bányajognak ideiglenes elfogadása mellett az JOS ÜLÉS. országbírói értekezlet a régi magyar magánjog álláspontjának restituálását tartotta szükségesnek. Nem szólanék erről, ha ez az állapot az ipar fejlesztésére kedvező volna. Azonban legyenek róla meggyőződve, hogy e tekintetben az úgynevezett szabad ipar elve csak a szédelgésnek és a különben termelő ipar fejlesztésére irányuló tőkének börzejáték utján való elveszlegetésére szolgált ürügyül. A kérdés szerintem elég fontos arra, hogy ez irányban a törvényhozás figyelmét felhívjam és a nmlt. ministeriumot kérjem, hogy e tekintetben törvényhozási intézkedéseket initiáljon. {Helyeslés.) Szapáry Gyula gr. pénzügyminister: A kérdés nem tartozik ugyan szakmámhoz és a bányajogra vonatkozó kérdésre a kereskedelmi minister úr van hivatva válaszolni, de a mint tudom, e kérdés a kormány gondoskodásának tárgyát képezi s ezért kijelentem, hogy az előterjesztés annak idejében annyival inkább is meg fog tétetni, mivel nincs kizárva annak lehetősége, hogy Magyarországon is nyittassanak petroleumforrások, a melyeknek kiképzésére kívánatos, hogy ez a kérdés szabályoztassék. {Helyeslés.) Vécsey József b.: Azon átalános megjegyzések, a melyeket Zichy Nándor gr. felhozott, ugy hiszem, kimerítik azt, a mi e tárgyra nézve elmondható. Mag clFci cl törvényjavaslatra nézve, nézetem szerint, maga a pénzügyminister úr sem várja tőlünk, hogy azt mi örömujongással fogadjuk, mert bármikép vegyük is, ez a megélhetésre szükséges és átalánosan használt czikket, a petróleumot adóztatja meg és pedig nem csekély mértékben, mert a fogyasztásra alkalmas petróleum per kiló 10 krnyi fogyasztási adóval terheltetik. Miután azonban a pénzügyHielyzet ezt az áldozatot szükségessé teszi és miután ez az áldozat compensáltatik azon előnynyel, a mi a belföldi iparnak nyujtatik: én a törvényjavaslatot nemcsak elfogadom, hanem azt a méltóságos főrendeknek elfogadásra is ajánlom. Mindössze csak azt a megjegyzést vagyok bátor koczkáztatni, hogy nem látom eléggé indokoltnak, hogy miért vétetett fel a törvénybe a kezelésre és eljárásra vonatkozó számos oly intézkedés, a mely ministeri rendeletekben