Főrendiházi napló, 1881.I.kötet • 1881. szeptember 26–1883. május 28.

Ülésnapok - 1881-18

XVllI. ORSZÁGOS ÜLÉS. 97 a Tisza-szabályozás is, a mely államháztartásunkat majdnem minden évben több millióval terheli és mely szabályozásnak, legalább a menynyire én értesülve vagyok, — fájdalom, még csak az a következménye, hogy a mi az egyik községet megvédelmezi, az a másikat veszélyezteti, és jelenleg a Tisza medre annyira emelkedett, Jiogy a hol emberemlékezet óta nem volt viz: a fensíkokat is eldönti az ár. És ez, nézetem szerint, ugy is fog haladni mindaddig, mig a szabályozást az állam kezébe nem veszi, és azt az összefüggő egész árterületet magában foglaló terv szerint keresztül nem viszi, névszerint a csatornázás alkalmazásával, hogy szárazság idején a lakosok öntöző helyeket is nyerhessenek. De ezen nyomasztó pénzügyi helyzetre vámés kereskedelmi viszonyaink is tagadhatatlanul nagy befolyással vannak. Ezen jelenleg segíteni, azt hiszem, csak annyiban lehet, a mennyiben a consulátusokat ellenőrizni, azoknak eljárását szabályozni sikerülne, a mint ez Belgiumban már megtörtént. A mi az alsó néposztály elszegényedését és a kivándorlást illeti, sajnálom, hogy az előttem szólt t. főispán észleletéitől az enyémek különböznek, mert részemről azt tartom, hogy ennek oka egyrészt főleg a kíméletlen eljárás és visszaélések, melyeknek a tudatlan és ennélfogva gyámoltalan nép a közmunka és az adóbehajtás körüli eljárás által ki van téve. Ugy tudom, a t. pénzügyminister úr Budapestre nézve ezen visszaélések meggátlása czéljából rendeletet bocsátott ki. Örömmel üdvözlöm ezt, mert meg vagyok győződve, hogy ő nagyméltósága azt az egész országra ki fogja terjeszteni; csak akkor fog az sikerre vezetni, ha a közigazgatási bizottságok a törvény és ministeri rendeletek foganatosítását a lehető legnagyobb erélylyel fogják ellenőrizni. Nern mulaszthatom el ez alkalommal, hogy a t. ministerelnök és belügyminister és a pénzügyminister urnak fel ne említsem azon hazafias buzgalmát, miszerint hazánk déli részeiben a magyar elemet erősíteni törekszenek, s nem mulaszthatom el felkérni, hogy valamint eddig a székely nemzet ügyét mindig pártolni és felkarolni kegyeskedtek, hogy figyelműket e tekinFŐKJSNDI NAPLÓ 1881--84. I. KÖTET. tétben a székelységre ezentúl is kiterjeszteni méltóztassanak. A költségvetést átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Helyeslés.) Sztáray Antal gr.: Az előttünk fekvő törvényjavaslatot ugy, mint t. barátom, Schmidegg gróf, elfogadom, de megvallom, aggálylyal, mert azon állapotok, melyeket a költségvetés elénk tüntet, nem igen mutatnak javulást. Az államadósságok és azok kamatai rohamosan növekszenek és 1875-től máig 45 százalékkal emelkedtek a kamatok; az állam bevételei már a legnagyobb fokig hatványoztattak, s mindez nem ad semminemű megnyugvást. A mélt. szepesi főispán dicsénekéhez nem fogok részletesen hozzászólni; de egyre bátor vagyok megjegyzést tenni, ez t. i. azon kérdés, mely a felvidéket annyira érdekli, a kivándorlás ügye. Ő méltósága azt mondta, hogy nem a viszonyok mostohasága, sem az állami adók terhe az, a mi a népet kivándorlásra készteti. Van abban valami, a mit ő méltósága mondott, t. i. hogy az adó magában véve nem oly súlyos, hogy a népet kivándorlásra birja; de elfelejti, hogy az adó behajtásánál a különféle közegek által a nép annyi visszaélésnek van kitéve, hogy bizony kiváltkép azon secaturák — máskép nem fejezhetem ki magamat — a népet kényszeritik a kivándorlásra is. A mi azt illeti, hogy 1879-ben Szegedre kellett volna a kivándorlást irányozni, ebben tökéletesen egyetértek, de a praxisban látjuk, hogy azok a szegény emberek, midőn Szegedre mentek munkára, ott vállalkozók kezeibejutva, nemcsak hogy sanyarú munkájuk díjait meg nem kapták, hanem mindenből kivetkőztetve, koldulva jöttek haza. (Mozgás.) Prónay Dezső b.: Nagyméltóságú elnök, méltóságos főrendek! Minthogy a méltóságos főrendek jónak látták a költségvetést az egyesült hármas bizottsághoz utasítani előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett, ezen bizottsági tárgyalásokban nekem is részem volt. A bizottságnak előttünk fekvő jelentése természetesen a bizottság többsége által képviselt nézetnek ad kifejezést és annak hangulatát hiven fejezi ki; de mivel az én álláspontom ettől eltér, nehogy, I mint ama bizottság egy igénytelen tagjának 13