Főrendiházi napló, 1878. II. kötet • 1880. márczius 31–1881. június 1.
Ülésnapok - 1878-100
C. ORSZÁGOS ÜLÉS. 61 érdeket gerjeszt, véleményezés végett a hármas bizottsághoz fog utasíttatni. Cziráky János gr. : Nagyméltóságú elnök, méltóságos főrendek! A múlt ülés határozatának megfelelőleg, benyújtom a főrendi ház hármas bizottságának a honvédség számára Szegeden építendő laktanyára vonatkozó törvényjavaslat iránti elővéleményezését, a mely ugy is már a mai napirendre van kitűzve. Bátor vagyok egyúttal megjegyezni, hogy a tervek a mellékteremben vannak és azokat a mélt. főrendek ott megtekinthetik. Azonkívül, miután az igazolási bizottság elnökségével megtisztelt, kötelességem jelenteni két tárgyat: először a főrendi tagok igazolásáról szóló átalános jelentést mutatom be, a mely inkább csak tudomás vételül szolgál. A másik jelentésem Kinszky Zdenko gr. királyi meghívó levelének kiadására vonatkozik. Ezeket is kérném a napirend kimerülése után fölvétetni. Nyáry Jenő b. jegyző' (olvassa a hármas bizottság jelentését). Elnök: A mai napirend kimerülte után tárgyalás alá fog vétetni épen ugy, mint az igazolási bizottság jelentése. Már most kérném a a napirenden lévő tárgyról a jelentés felolvasását. Nyáry Jenő b. jeg} r ZŐ (olvassa a jogügyi bizottság jelentését a magyar büntető törvénykönyvek életbelépt' léséről szóló törvényjavaslat tárgyában és az erre vonatkozó ministeri indokolást). Elnök: Ha nincs észrevétel, a mélt. főrendek a törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadják. Következik a részletes tárgyalás. Nyáry Jenő b. jegyző (olvassa a törvényjavaslat 1—42. §§-aií, melyek változatlanul elfogadtatnak, olvassa a 43. §-?). Rudnyánszky József b. jegyző (olvassa a bizottság jelentését): »A mi a 43. §-ban foglalt rendelkezések részleteit illeti, a bizottság teljesen osztja a kormány által elfoglalt amaz álláspontot, mikép figyelem fordítandó arra, hogy a legfelsőbb bíróság a csekély jelentőségű kihágási ügyek felebbezésének korlátozása által a túlterheltetéstől lehetőleg megóvassék. Véleménye szerint, e tekintetben indokolt, hogy a kihágási ügyekben ama megszorító rendelkezés vétessék fel, hogy a másodbirósági ítélet ellen a ténykérdésben épen nem, sőt az anyagi törvény nem helyes alkalmazása miatt is csak akkor lehessen további felebbvitelnek helye, ha vagy épen nem forog fenn büntetendő cselekvény esete, vagy pedig a cselekvény büntettet, avagy vétséget képez. A bizottság nézete szerint ezáltal afelebbezések száma is előreláthatólag csökkenni fog, de a felebbezett kihágási ügyek elbírálása is mindenesetre egyszerűbbé váland, mert a legfelsőbb biróság teendője csupán annak felülbírálására fog szorítkozni, hogy az anyagi törvény rendelkezése a jelzett két irány egyikében vagy másikában nem lőn-e helytelenül alkalmazva ? Ennél jelenleg tovább menni, s a felebbezést nagyobb mérvben korlátolni, az új büntető törvénykönyvek életbeléptetése első idejében, a bizoitság véleménye szerint nem kívánatos. Miután pedig a tárgyalás alatti törvényjavaslat 43. §-ában a bizottság nem lát. a fennebbi nézeteinek megfelelő rendelkezést, tiszteletteljesen javasolja, mikép a helyett 43. §-ul a kormány részéről eredetileg tett előterjesztés 45. §-a alatt előforduló következő intézkedések vétessenek fel: »43. §. A királyi járásbíróságok hatásköréhoz tartozó kihágási ügyekben a másodbirósági ítélet ellen csupán az anyagi büntető törvénykönyv nem helyes alkalmazása miatt és ez esetben is csak akkor van további felebbvitelnek helye ; 1. ha büntetendő cselekmény esete nem forog fenn; 2. ha bűntettet vagy vétséget képező cselekmény kihágásnak minősíttetett. < Cziráky János gr.: Abban az esetben, ha az igazságügyminister ur ő nagyméltósága e szakaszra vonatkozólag ezen intézkedést nem méltóztatnék szóval indokolni, akkor kérném, méltóztassék a ministeri indokolásnak a 45. §-ra vonatkozó részét felolvastatni. Pauíer Tivadar igazságügyminister: Nagymélt. elnök ur, méltóságos főrendek! A 43. §. a felebbviteli rendszert szabályozza a kihágásokra nézve, a mennyiben azok a járásbíróságok hatásköréhez tartoznak. A mennyiben
