Főrendiházi napló, 1878. II. kötet • 1880. márczius 31–1881. június 1.
Ülésnapok - 1878-100
62 C. ORSZÁGOS ÜLÉS. azok a közigazgatási hatóság köréhez tartoznak, az iránt az intézkedés már megtörtént az eddigi törvények szellemében. Ezen fellebbezési rendszer megállapításánál két szempontból kellett kiindulni: először, hogy kisebb fontosságú ügyekben a legfőbb bíróságok az apelláták korlátlan megengedése által túl ne terheltessenek; másrészről pedig arra is kell ügyelni, hogy midőn új büntető törvénykönyv lép életbe, melynek alkalmazása iránt a két királyi ítélőtábla területén netán ellenkező nézetek verhetnének gyökeret, azon esetben, melyben nem a ténykérdésről van szó, tehát nem arról, vájjon el követi etett-e kihágás és mily büntetés szabatott ki rá, hanem arról van szó, vájjon a törvény helyesen alkalmaztatott-e mégis módja legyen annak is, hogy a legfőbb ítélőszék e tekintetben a judicatura egységét fenntartsa. Ezt czélozza ezen §., és azért kimondja, hogy csupán akkor van helye a fellebbezésnek a legfőbb itélőszékhez, ha a törvény nem helyes alkalmazása, tehát az úgynevezett quaestio juris forog kérdésben és csakis akkor, ha oly eset minősíttetett volna kihágásnak, mely a törvény szerint nem az, vagy pedig oly cselekmény minősíttetett volna kihágásnak, melyet bűntettnek vagy vétségnek kellett volna minősíteni. Ez esetben az illető félnek, a hol panasznak helye van, a sértett félnek, vagy a hol a kir. ügyésznek tudomására jutott, annak jogában álljon a legfőbb ítélőszék judicaturáját provocálni in quaestione juris. Ez által azt fogjuk elérni, hogy míg egyrészt csekély ügyekkel, a mennyiben ténykérdés forog fenn, a legfőbb ítélőszék nem fog túlterheitetni, másrészről azon veszély elhárittatik, főkép eleinte, hogy midőn a törvény alkalmazásáról van szó, ellenkező judicatura gyökerezzék meg a két tábla területén, és ez által a büntető törvénykönyv alkalmazása ingataggá váljék. Ezen indokból kiindulva, kérem a mélt. főrendeket, méltóztassanak a szöveget ugy, mint a jogügyi bizottság által előterjesztetett, elfogadni. (Helyeslés) Elnök: Ha nincs észrevétel, méltóztassanak a inéit, főrendek közül azok, kik a jogügyi bizottság által javasolt módosítást elfogadják, felállani. (Megtörténik.) A mélt. főrendek elfogadták. Rudnyánszky József b. jegyző (olva-sa a 44 — 49. %%-at, melyek változtatás nélkül elfogadtatnak). Elnök: Van-e a ki szót kivan emelni ? Ha nincs, méltóztassanak azok, kik az imént felolvasott törvényjavaslatot a már elfogadott 43. §-ra vonatkozó módosítással elfogadják, felállani. (Megtörténik.) A mélt. főrendek elfogadták és e felől a képviselőház azon hozzátétellel fog értesíttetni, hogy a 43. §-hoz tett módosítást alkotmányszerüleg tárgyalni és elfogadni szíveskedjék. Következik a mai határozat folytán a hármas állandó bizottság jelentésének tárgyalása a Szegeden építendő honvédségi tiszti lakház és laktanya építése tárgyában. Nyáry Jenő b. jegyző (olvassa a hármas állandó bizottság jelentését és a ministeri indokolást). Elnök: Van-e a mélt. főrendek közöl valakinek észrevétele átalánosságban a törvényjavaslat elvei és lényege ellen? (Nincsészrevétel!) Ha nincs észrevétel, a mélt. főrendek e törvényjavaslatot átalánosságban a részletes vita alapjául elfogadják. Következik a pontonkinti tárgyalás. Nyáry Jenő b. jegyző (szakaszonkéntolvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Van-e még valakinek észrevétele? (Szünet.) Ha nincs, méltóztassanak azok, a kik a felolvasott törvényjavaslatot mind béltartalmára, mind szerkezetére nézve elfogadják, azt felállásukkal jelezni. (Megtörténik.) A méltóságos főrendek elfogadják és e felől a képviselőházat értesíteni fogják. Az előbb hozott határozat értelmében következik a főrendiház állandó igazoló bizottságának jelentése Kinszky Zdenkó gr. kegyelmes királyi meghívó levelét szorgalmazó kérvénye tárgyában. Nyáry Jenő báró jegyző (olvassa a jelentést). Elnök: Van-e észrevétel? Ha nincs, az állandó igazoló bizottság véleményéhez képest a belügyministerium meg fog kerestetni aziránt,
