Főrendiházi napló, 1878. II. kötet • 1880. márczius 31–1881. június 1.
Ülésnapok - 1878-95
40 XCY. ORSZÁGOS ÜLÉS. Tisza Kálmán ministerelnök : Nagyméltóságú elnök ur, méit. főrendek! Legyen szabad nekem is ezen alkalmat felhasználni arra, hogy néhány rövid szóval reflectáljak, nem ugyan azokra, mik az átalános vita alkalmával elmondattak, de azoknak csak egy kis részére, melyeket szó nélkül hagyandóknak helyzetemben nem tartok és melyekre azért nem reflectáltam akkor, mert nem tudtam, hogy nem fog-e később különben is szükségessé válni felszólalásom ; ismételt felszólalásokkal pedig a mélt. főrendek figyelmét igénybe venni nem szándékoztam. Az ellen természetesen, a mit épen előttem szólt igen tisztelt tagja e háznak mondott, kifogást nem tehetek. A mélt. főrendiház minden egyes tagjának teljesen jogában áll a bizalmat megadni, vagy meg nem adni egyik vagy másik kormánynak és még az elien sem szólok, ha azon igen t. mélt. ur, a ki felemiitette, hogy megvárta volna, hogy a ministerium kiegészítse magát, azon nézetének ad kifejezést, hogy akkor, midőn épen az én csekélységem azon személy, a ki a ministerelnöki és belügyministeri teendőket egy kézben egyesiti, ezt ő helytelennek, ezt czélra nem vezetőnek találja. Sajnálnom lehet, hogy ha igy ité! felettem, de teljes joga van erre; azt azonban kénytelen vagyok megjegyezni, hogy a ministeriumot ki nem egészitettnek azért, mert esetleg a ministerelnök nem tárczanélküli ministerelnök, hanem tárezát is vezet, még soha sehol a világon nem mondták. Ez a ministerium kiegészített ségének nem hiánya. (Helyeslés.) És én részemről még azt is bátor vagyok hozzá tenni, hogy igen kérném az ezt felhozott mélt. urat: hogy azon nézetével, mely szerint az helytelen, hogy a ministerelnök egyúttal belügyministeris legyen, csakis azon időre szorítkozzék, a meddig én leszek ezen helyzetben. Mert méltóztassék elhinni, hogy mi nálunk igen sok körülmény van, a mely, ha valakinek egészsége, másfelől az enyéimnél nagyobb tehetségei megengedik, ezélszerünek mutatja, hogy a ministerelnök és a belügyminister egy legyen. (Helyeslés.) Különben a miért főleg felszólalok, az az, hogy egy hasonlag igen t. tagja a mélt. főrendiháznak, midőn a közigazgatás rosszasága iránti nézeteinek kifejezést adott, felemiitette azt, a mi másutt annyit emlegettetett, felemiitette a közigazgatás terén szerinte mutatkozó nagy mérvű sikkasztásokat. Lehetetlen, hogy ezt hallgatással mellőzzem. Sajnos dolog, de sikkasztások széles e világon mindenütt történnek. Ép ugy történtek a legújabb időben is Francziaországban, Ausztriában és másutt, mint a hogy, sajnos, történtek egyes esetek nálunk is. De bármily szomorú legyen is ez egyfelől, megkell jegyeznem, hogy mig emberek fogják az administratiót teljesíteni, ez egészen elkerültetni soha sem fog. Hiszen egyes bankintézetek, többet mondok, egyes bankházak, hol a főnök felügyelete sokkal közvetlenebb lehet, mint egy országos administratióban, még ott is fordulnak elő ily esetek; de azt határozottan merem állítani, hogy oly mérvben és oly terjedelemben, hogy e miatt nálunk az administratiót megróni lehetne inkább, mint másutt, vagy ma inkább, mint máskor, egyátalában nem fordultak elő. (Igaz •' Ugy van!) Én a képviselőházban bátor voltam felmutatni, hogy 5 évi belügyministerségem alatt a megyei tisztviselők által elkövetett sikkasztások valami 35 — 40 eset között fordultak elő. Sajnos ez, de ha ez 5 év alatt történik egy egész országban, ezt ugy tüntetni fel, mintha az egész ország administratiója corrumpált volna, azt hiszem, igazságosan nem lehet. (Helyeslés.) Kötelesség elővigyázni s a hol felmerül a legnagyobb szigorral megbüntetni; de ismétlem, az összes administratiót ezért átalánosságban, mintegy megbélyegezni nem lehet. {Helyeslés.) Most csak egyet még. (Halljuk!) A méltóságos gróf ur azt mondja, hogy ezek folytán a vizsgálat elrendelése csak később történt. Erre első sorban bátor vagyok megjegyezni, hogy a mint egyes concret eset csak legtávolabbról is sejtetik, a vizsgálat elrendelése nem késik. De meg lehet, tán az átalános vizsgálatot méltóztatott érteni vagyis az átalános ellenörködést, melyet újabb időben elrendelni magamat hivatva éreztem. Erre nézve azt kívánom megjegyezni, hogy ezen átalános vizsgálatot, ezen rendkívüli ellenőrzésnek a pénzkezelésre nézve megtartását azért rendeltem el, mert egyfelől szükségesnek tartottam az ország