Főrendiházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–1880. márczius 20.

Ülésnapok - 1878-22

XXII. ORSZÁGOS ÜLÉS. R5 ieni, hogy néhány hétig meg kellett szüntetni az aranyjáradék-kötvények eladását, ily lehető­ség mellett nem lehetett a törvényjavaslatban biztosan kijelölni azt, hogy ez összeg azon egy utón szereztessék be és azért szükséges volt oly módról gondoskodni, a mely minden körül­mény között biztosítja ez összeg beszerezhe­tését. Ily czélból vétetik fel még a másik mód, t. i. a jelzálogkölcsön, mely aránylag a leg­előnyösebb, a mennyiben hypothecaris biztosí­tékkal és törlesztéssel lévén ellátva, mind a mellett, hogy 5 %-kal kamatoztatik, magasabb árfolyamon lesz értékesíthető. A szükséges köl­csönnek ez utón leendő beszerzése e mellett azért is előnyös, mert a jelzálogos kölcsönre alkalmas az angol pénzpiacz, és mivel ugyanott vannak leginkább elhelyezve a kincstári utal­ványok, ez utóbbiak beváltása annál könnyeb- i ben lesz keresztülvihető. A kormány azonban, mint emiitettem, a jelzálogos kölcsönhöz csak akkor szándékozik j nyúlni, ha az arany jár ad ék ok értékesítése nehéz­ségekre talál, és akkor is csak azon összeg­erejéig, a mennyire az államjavak a kincstári utalványok biztositékául most is lekötve van­nak. Egyébiránt ma megvan inkább mint né­hány héttel ezelőtt, a valószínűség, hogy ezen müvelet mellőzésével sikerülni fog csupán arany­járadékok utján beszerezni a kölcsönösszeget. Van a törvényjavaslat emiitett szakaszában még egy más intézkedés is, mely szerint a kor­mány ne legyen azon kényszerűségnek kitéve, hogy azon határidőig, mely a conversióra ki­kötve van, t. i. augusztus l-ig, a papírokat minden áron értékesíteni tartozzék. Ez a mód abban áll, hogy a kormány ideiglen 33 millió forint hitelművelettel fedezhesse a szükségletet. Meg van tehát adva a mód arra, hogy a kor­mány ne legyen kénytelen az egész összeget egy bizonyos időpontig kötvények eladása után beszerezni; de másrészt ki van kötve, hogy az ideiglenes hitelművelet csak bizonyos összeg erejéig terjedjen, és mihelyt a körülmények engedik, ezen lebegő kölcsön consolidált adós­sággal váltassák fel. Egy nagy feladat áll a kormány előtt és ez az, hogy a múlt években beruházásokra és hasonló költségekre fölvett rövid lejáratú köl­csön töidesztéséről gondoskodjék és hogy az állam által elvállalt kötelezettségeknek eleget tegyen. Hogy e feladatának a kormány eleget tehessen, kérem a mélt. főrendeket, méltóztas­sanak e törvényjavaslatot, mely e czél elérésére vezet, megszavazni. (Helyeslés.) Sehmidegg János gr. : Nagyméltóságú elnök, mélt. főrendek! E törvényjavaslat egy­szerű elfogadása úgy, a mint azt a hármas bizottság ajánlja, oly feltétlen, oly határtalan bizalmat feltételez a kormány politikája iránt, minőt, én valóban nem érzek magamban. De nem is volna ildomos, hogy ezen törvényjavaslat, mely a képviselőházban csak alig észrevehető szótöbbséggel fogadtatott el, e házban a nagy­mélt. főrendek által pur et simple, megvitatás nélkül fogadtassák el. A kormány törvényjavaslatában 100 millió arany írtról szóló kölcsön megkötését szor­galmazza, a hitelművelet nemének meghatározása s annak határozott kimondása nélkül, vájjon rente, vájjon az államjavak betáblázásával annuitá­sok által törlesztendő, vagy rövid lejáratú váltó­adósság leszen-e, vagy pedig mind a háromban participálunk-e. Mindezt nem tudjuk, erre nézve a kormány szabad kezet, szabad rendelkezési jogot vindikál magának. A kormány oly tág rendelkezési jogot, oly széles felhatalmazást vindikál magának, milyent én semminemű kor­mánynak meg nem szavazok. A kölcsön nagy része, a törvényjavaslat szerint, az 1874-iki kincstári utalványok beváltására volna fordítandó. Ha a törvényjavaslat erre szorítkoznék és ennél tovább nem menne, én, ellenzéki álláspontom daczára, észrevétel és minden habozás nélkül elfogadnám. Azonban a kölcsön nagyrészt még csak ezután hozandó törvények elfogadásának föltételén alapszik. Már én ez ellen, méltóságos főrendek, határozottan állást foglalok. Jogosítva érzem magamat erre, a közelmúlt idők tanúsága által, mely szerint bizonyos praecise meghatá­rozott czélokra megszavazott összegek oly kiadá­sokra fordíttattak, melyekre azok, — valljuk meg őszintén, — soha sem szavaztattak volna meg. De a fő ok, a mely miatt ezen törvény­javaslatot inpugnálni bátorkodom — mi tagadás benne — mégis az, hogy én a kormánynak

Next

/
Oldalképek
Tartalom