Főrendiházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–1880. márczius 20.

Ülésnapok - 1878-84

406 LXXXIV. ORSZÁGOS ÜLÉS. magyar és erdélyi földtehermentesitési kötvények eddigi törlesztési terve. Felhozta a mélt. gróf úr azt is, hogy különbség tétetik a törvényjavaslatban azon földtehermentesitési kötvények közt, a melyek előbb a sorsolási terv alapján bocsáttattak ki, és azok közöld, a melyek későbben állíttattak ki, a mennyiben az utóbbiak részben a tőzsdén vásároltatnak be, és igy az előbbiek birtokosai el vannak zárva az előnytől. Engedelmet kérek, a megkülönböztetés nem a szerint történik, hogy bizonyos kötvények előbb vagy utóbb bocsáttattak ki, hanem itt csakis az összegről van szó, a mennyiben a kibocsátott kötvények törlesztése csak részben eszközöltetik sorsolás útján, a másik része pedig a sorsolási terv szerint nem vonatván be, tőzsde útján kell, hogy vásároltassák; de ez a kötvények tulajdonosaira kárt nem hoz, mert egyikre sincs rávezetve az, hogy ezen számú kötvény későbbi kibocsátásra tartozik és hogy ez vétetik a tőzsdén. Csakis az fog a tőzsdén vétetni, a mely ott kapható lesz; a ki nem viszi a tőzsdére, akármilyen kibocsátású legyen is az, akár régi, akár a sorsolási terven túl bocsáttatott az ki, annak a kötvénye tisztán a sorsolás útján fog beváltaim. Ezen törvényjavaslat előterjesztésére két indok vezetett engem. Az egyik az, hogy a mint az indokolásból méltóztatik látni — a sorsolási terven túl bocsáttatlak ki kötvények, a melyek kellő időben ezen terv alapján nem lettek volna beválthatók, és igy gondoskodni kellett a törlesztés ezen részéről is. Á másik indok arra vonatkozik, hogy nemcsak ezen adósság — hanem minden adóssági tőketörlesztés fedezéséről — miután deficittel zárjuk be budgetünket — gondoskodni kell kölcsön útján. Igy elérjük azt, hogy rendes budgetünkből egy nem rendes kiadást kiveszünk, miután még úgy is sok marad rendes háztartásunkban, milyenek a rendkívüli közösügyi beruházások, a vasúti kainat-garantia, a melyek pedig szintén nem vehetők fel a rendes államháztartásba. Ha tehát rendes budgetünket. megszabadítjuk a tőketörlesztés terhétől, nem járunk el helytelenül és védelmezhető ezen eljárás, a mennyiben az más országokban is a gyakorlatban fennáll, és valamint a tőketörlesztések fedezete kölcsön útján más adósságainkra is — mint ezt egy később tárgyalandó törvényjavaslatnál látni fogjuk — gondoskodás történik, ennélfogva a földtehermentesitési kötvényekről üt kell intézkednünk. Ezek lévén a törvényjavaslat czéízatai, kérem a mélt. főrendeket, méltóztassanak azt elfogadni. (Helyeslés.) Vécsey József báró: Nagymélt. elnök, mélt. főrendek! Bocsánatot kérek a nagymélt. minister úrtól, hogy újabb felszólalásom által fárasztom; de azt hiszem, neki is szolgálatot teszek, midőn alkalmat adok, hogy felvilágosításai által megnyugtathassa a mélt. főrendeket e kérdésben, mely nézetem szerint lehetetlen, hogy némi aggályt ne keltsen mindnyájunkban, tudván, hogy az ország financiális helyzete nem a legkedvezőbb. Csatlakozom az előttem szólott Zichy Ferdinánd gróf nézetéhez. Én sem látok itt egyebet, mint egy lappangó új adósságot, mely akképen eszközöltetik, hogy az országnak egy folyó terhe egy kibocsátandó 5 7 u-os papírjáradék által kívántatik állandósittatni, s nem osztozhatom a nagymélt. minister ur azon nézetében, hogy az ily czímen az országra háramló terhek nem képeznek rendes terhet. — Mihelyt az ország járadékkamatoknak fizetésére vagy törlesztésre kötelezte magát, a pénzügyministernek ezen terhet, mint rendes kiadást kellett tekintenie, nem pedig mint egy váratlan dolgot, az expediensek sorában fenntartani. Én tehát először azt kifogásolom, hogy miért nem törlesztetik ezen adósság rendesen azon bevételből, mely terv szerint arra volt szánva és melyre a minister úr a törvényjavaslat 4. §-ában hivatkozik is, midőn szerintem elég sajátságosan, ezen teher csakis azon részét tartja fenn a folyó és systemisált adó czímén befolyandó készpénzösszeggel fedezendőnek, melyet az 5 %-os járadékkal nem fedeznek, holott tudjuk, hogy ezen összeg a közös állami adónak talán 15%-át teszi, és nemcsak az úrbéri szolgalmak alól megváltott