Főrendiházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–1880. márczius 20.

Ülésnapok - 1878-80

LXXX. ORSZÁGOS ÜLÉS. 383 a berlini szerződés e téreni megállapítását, melynek következtében ezen két tartomány megszállása szükségessé vált és egyszersmind azon hatalom körnek és fölényt gyakorló befolyásnak fenntartása, melyről tudomásom szerint a magyar szent korona sohasem mondott le és nem is mondhatott le. A királyi szent eskü és a diploma inaugurale figyelmeztet ennek, nem mondom, hogy fegyverrel való eszközlésére, de arra, hogy ha a magyar szent koronához tartozott tartományokban változások állanának be és ezek többé nem a békeszerződés alapján nyugodnának, szükséges, hogy az ily részek azon hatalom fölény hatása alá essenek vissza, melyben voltak az előtt s a melyről a magyar szent korona nem mondott le soha. Ez, mondom, nézetem szerint az, miből kiindulva, azt hiszem, köttetett meg ezen szerződés, szállattak meg ezen tartományok. Ezen tartományok megszállása a kötött szerződés erejénél fogva az ideiglenesség természetét viseli magán, a mely ideiglenesség azonban meghatározva nincs, hanem idők, körülmények, viszonyoktól függ, de ezen idő alatt is szükséges, hogy ezen tartományok, természetesen ép ezen szerződésnek fonalán, kormányoztassanak, erre nézve pedig bizonyos közigazgatási administrationalis intézkedések is elkerülhetlenül szükségessé válnak. Szeretném tudni, és a t. előttem szólóktól kérdeni, hát. itt most minő külön-külön más intézkedéseket lehetett volna tenni, mint czélszerüeket, czólra vezetőket, mint azokat, a melyeket ép e törvényjavaslat foglal magában és melyeket nekünk conternplálnunk kell. Később, hogy ha az ideiglenesség annak idején természetét változtatja, meg fog határoztathatni, hogy ott mily állandó viszonyok foglaljanak helyet, de addig is valami intézkedést kell tennünk. Az mondatott itt, hogy ez az 1867: XII. t. ez.-be nincs foglalva. Természetesen nincs, mert látnoki tehetséggel senki sem bírhatott, és igy nem tudhatta, hogy idők és viszonyoknál fogva ezen tartományok megszállása okvetlenül szükségessé válván, ott valami intézkedéseket tenni kell. Ha vissza méltóztatnak azon tanácskozásokra is tekinteni, melyek az 1867-iki törvény hozatalát megelőzték, azt fogják tapasztalni, hogy igenis ki lett mondva, hogy időről időre elő fogják adni magukat oly viszonyok és körülmények, melyek az esetről esetre való közös egyezkedést okvetlenül szükségessé fogják tenni. Ez állott be hazánkban, mikor ezen tartományok eként megszállva lettek; hogy pedig ezt a legczélirányosabban, s azt hiszem, az ország függetlensége fennállásának legcsekélyebb veszélyeztetése nélkül ugy lehetett a legbiztosabban megoldani, azért hiszem, mert ha ez ugy történt volna, mint az előttem szólott t. szónokok közül egyik-másik contemplálta, hogy ez előbb külön a magyar országgyűlésben, külön a német birodalmi Reichsrathban lenne tárgyalandó, méltóztassanak megengedni, hogy ha a talán tán csak most befejezett kiegyezési tárgyalásokat némi figyelemre veszszük, ez oly nehézségeket, folytonos súrlódásokat és azok kiegyenlítését tenné szükségessé, hogy addig, míg e processus folyna a két törvényhozó testület közt, addig ezen administratio oly helyzetben volna, mint a szekér, melyet az egyik ló jobbra, a másik balra húz, mig végre összetörik. {Helyeslés.) Meg vagyok győződve, hogy valami intézkedésnek kellett történni, s én más intézkedési lehetőséget, mint azt, melyet e törvényjavaslat magában foglal, szemlélet alá venni nem tudok. És miután mindezt, azon ellenérvelésekkel, a melyek előhozattak, meggyengitve nem látom, én a hármas állandó bizottság véleménye folyamán arra kérem a mélt. főrendeket, hogy ezen törvényjavaslatot, mely azon tartományoknak ideiglenes administratiójára vonatkozik, egész terjedelmében elfogadni méltóztassanak. Samassa József: Nagymélt. elnök úr, mélt. főrendek! Azon történeti jogon kívül, melyet az előttem szolt főtárnokmester úr ő excellentiája oly érdekesen fejtegetett, kétségtelenül a berlini szerződés elfogadása által vállaltuk el a kötelességet, Bosznia és Herczegovina közigazgatásáról gondoskodni és e kötelességének teljesítését ma már a monarchia méltósága, a monarchia becsülete és érdekei egyiránt kívánják. Ezzel kapcsolatban feladatunkká lett azon népek belső fejlődésének előmozdítását lehetővé tenni, a jólét minden elemeinek okszerű kifejtése által a szellemi és anyagi téren egyiránt.