Főrendiházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–1880. márczius 20.

Ülésnapok - 1878-72

34S LXXII. OfiSZÁGOS ÜLÉS. vényjavaslathoz hozzá szólani. (Halljuk! Halljuk!) — E törvényjavaslat a kis lotteria nyereményeit meg akarja adóztatni, hogy ily módon az államjövedelemnek új forrásához jusson. Adópolitikai szempontból ez ellen kifogást emelni nem lehet. A lottónyeremények az esetleges, rendkívüli jövedelmek közé tartoznak, s igy ellentételét képezik a rendes keresetmódból folyó jövedelmeknek; s mig az utóbbiak a jövedelmi adó alá esnek, az előbbieket — mint ide nem tartozókat — különös megadóztatás alá kell vonniEz a Stein Lörincz pénzügytanában tudományos szempontból először fejtegetett > Verkehrssteuer«, melynek alapelvét a tudós iró következő módon állapítja meg: »Während die Erwerbsteuer zu ihrem Steuerobjekte die Produktion einer Unternehmung als Ganzes im Auge hat, entsteht da, wo ein Einzelnes Erwerbsgeschäft als solches dem Eirrzelnen Erträgniss bringt, die Verkehrssteuer oder Besteuerung desin dem Einzelgeschäfte liegenden Erwerbs.« Ezen >Verkehrssteuer« alapelve tehát, egyes, esetleg bekövetkező, rendkívüli jövedelmek megadóztatása. Ilyen jövedelem többféle van; például oly birtokátruházás, melyhez az illető nyereséges czímen jut, mint ajándékozások, örökségeknél s egyéb jövedelmeknél, melyekben a véletlen folytán részesül valaki. Az örökösödéseknél, ajándékozásoknál az adópolitika a rendkívüli jövedelem megszerzését rég alávetette a megadóztatásnak; jogosultnak látszik ennélfogva, és az említett elvekkel megegyezőnek, — ha a lottónyeremények — melyektől az esetleges, rendkívüli jelleget megtagadni nem lehet, ily megadóztatás alá vétetnek. (Ugy van!) Itt csak az a kérdés merül fel, mily arányban kell e megadóztatásnak történnie? A törvényjavaslat szerint az elért nyeremények 10, s illetőleg lo<v'o-nyi megadóztatás alá esnek. A rationalis adópolitika elvei szerint átalában az adólábat a lehető legalacsonyabbra kell tenni, hogy a közforgalom ne terheltessék, hogy az adó eltagadására inger ne nyújtassák; (Ugy van!) ez az elv az előttünk fekvő törvényjavaslatnál irányadó nem lehet, mert az adótárgy eltagadása szóba nem jöhet, mivel az a megadóztató hatóság kezeiben fekszik, illetőleg a megadózás alá eső nyeremények az állampénztárból fizettetnek. Itt tehát a megadóztatásnál különben irányadó elveket egészen figyelmen kívül lehet hagyni, s az a ritka eset áll be: hogy a fiscális igények érvényesítésének teljes jogosultságával találkozunk. Ez utóbbi szempontból a lottónyereményeknek 10 s illetőleg l5°/o-al való megadóztatása igen alacsony. Ugy látszik, hogy a kormány bizonyos félénkséggel nyúlt a megadóztatás e neméhez, bizonyosan abban a hitben; hogy magasabb megadóztatás esetén a lottón játszó közönség a nyeremény »chance<-ainak kisebbedése következtében tartózkodni fog a játéktól, s ezáltal a lottóbetételek megapadnak. Ezen aggodalom azonban nem látszik indokoltnak, mert például Olaszországban a lottónyeremények az igen jelentékeny itassa di ricchezza mobile«-nek alá vannak vetve, a nélkül: hogy a betételek ez által egyátalán kevesbedtek volna; de egy tekintet hazai viszonyainkra is meggyőz arról: hogy a nyeremény eshetőségének nagysága nem gyakorol befolyást a lottójátékra. Tudvalévő dolog ugyanis, hogy a számlotteria nyereményei az osztrák-magyar birodalomban egyátalán nem felelnek meg a mathematicai számitásnak, s a nyerőfél a számítás szerinti nyereménynek csak bizonyos quótáját kapja. — A mathematicai számítás szerint ugyanis a meg nem határozott húzást (estratto) 18-szorosan kellene fizetni, holott csak 14-szeresen fizettetik; a meghatározottat (nominati) 90-szeresen kellene fizetni, holott csak 67-szeresen fizetjük; az ambót 400-szorosan kellene díjazni, holott a nyerő csak 240-szeresen kapja meg betéteiét; a ternóért 11.748-szoros összege járna a betett összegnek, holott csak 4800-szoros összegét ű.zetjük.(Halljuk!) E szerint a nyereményeknek jelentékeny reducálása történik a mathematicai számítással szemben; — ezen jövedékből mutatkozó felesleg csakis a nyeremények leszállítása utján érhető el. — A kincstár az »estratto «-nál 16°/«-ot nyer, egy nyerőre 17 vesztő esik; a meghatározott tételnél 25°/o a nyereség; az ambónál 399 vesztő esik egy nyerőre, s a kincstár nyeresége 37%, a ternónál pedig a nyereség 54°/<». E köztudomású tény ellenére a lottójáték sem Magyarországon, sem Ausztriában nem