Főrendiházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–1880. márczius 20.
Ülésnapok - 1878-72
LXXII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 349 csökkent, sőt fájdalom, évről évre növekszik, s a betételek összege a birodalom mindkét részében tiz év leforgása alatt csaknem 100°/Vot növekedett. Magyarországon a kis lotteria jövedelme 1866-ban 2.236,806 frt volt; 1869-ben — 3 évvel később — már 2.678,086 frt, tehát 400 ezer írtnál többel emelkedett; 1871-ben 3.027,623 frt volt, tehát ismét 350 ezerrel több; 1877. és 1878-ban már 4 milliónál magasabbra emelkedett. A jótékony czélokra rendezett államsorsjátékoknál szintén azt látjuk: hogy a sorsjegyek eladásánál emelkedés mutatkozik, igy az 1872. évben rendezett sorsjátéknál 99,897 darab sorsjegy kelt el, az 1874-ikinél 114,002 darab, az 1875-ikinél 123.702 darab, az 1877-ikinél szintén százezernél jóval több, az 1878-kinál 121,360 db. — Megjegyzem itt, hogy ezen sorsjátékok jegyeit eleinte a főpapok és az ország főurai százával vették. ScMaucli Lörincz szathmári püspök Mert százával küldték be nekünk! Haynald Lajos bibornok-érsek : Ezer forintokra menő sorsjegyeket küldtek be. (Több hang a főpapi helyekről: Százával, ezrivel küldik!) Pongrátz Emil b.: A különbség csak az : hogy előbb küldték és vették, most pedig küldik és nem veszik. Haynald Lajos bibornok-érsek: Az utóbbi időkben is százakra menő összegben tartottunk meg sorsjegyeket. Pongrátz Emil b.: Nem vád ez senki ellen, hanem csak a tények objectiv constatál utóbbi időben mindenesetre kevesebbet tartottak meg, s igy azokat a nagy közönség vásárolta s a sorsjegyek eladásánál mégis emelkedés mutatkozik. Sőt ha továbbmegyünk, azt látjuk: hogy a nyeremény-kölcsönnek az osztrák kormány részéről behozott megadóztatása, ezen értékjegyek elterjedésére szintén nem gyakorolt állandó hatást, sőt az ígérvények és részlettörlesztésre kibocsátott sorsjegyek roppant mennyiségének kelendősége épen arról tanúskodik: hogy a nyeremények megadóztatása — habár az Ausztriában sokkal magasabb mint nálunk, hol állami sorsjegyek után 20%, magánsorsjegyek után 15°/o fizettetik, — a játék szenvedélyét egyátalán nem. csökkenti. A számlotteria nyereményeinek megadóztatatását csupán adópolitikai szempontból kell megítélni, melynek fő alapelve: hogy az új adónem előrelátható jövedelme, az új adó behozatalát igazolja. (ügy van!) Ez a feltétel azonban nincs meg a lottónyeremények 10°/o-os megadóztatásánál. A lottojövedék által kifizetett nyeremények tíz éven át 1 1 A, l 1 /*, 1% millió között változtak, s egész két millióra emelkedtek; a tizévi átlag 1.600,000 frtot tesz; ennek 10%-os megadóztatása tehát 160,000 frtra rúg csak; ha a legutóbbi három év nyereményeit —• 2 millió frtot — veszszük is alapul: ezen új adóforrás akkor sem fog többet jövedelmezni 200,000-frtnál, a mi a fennálló s fedezendő deficittel szemben igen csekély összeg. Minthogy arról van szó, hogy az államkincstár, a nehéz viszonyok között, új jövedelmi forrást nyerjen, kívánatos lett volna más módhoz fordulni, mely által e czél elérhető lett volna, és pedig a nyeremények további reducálásához, úgy például: hogy a meg nem határozott húzásnál (estratto) a betétel ne 14-szeresen, hanem csak 10-szeresen, a meghatározottnál ne 67-szeresen, hanem csak 45—50-szeresen, az ambónál ne 240-szeresen, hanem csak 150-szeresen, a ternónál ne 4800-szorosan, hanem csak 2000-szeresen fizettessék. Ezen a módon minden esetre nagyobb jövedelmet lehetne elérni, mint a 10, illetőleg 15°/°-os megadóztatással, el lehetne érni ennek több mint ötszörösét, tehát egy milliónál nagyobb összeget, a nélkül, hogy ez a játszó közönséget érzékenyen érintené, mert lélektanilag bebizonyított igazság az, hogy az emberek nagy része hamarább kibékül azzal, hogy 200-szoros helyett csak 100-szoros nyereményt kap, de azt minden levonás nélkül megkapja, — mint azzal: hogy nyereményéből 10—15%-ot levonnak. Áll ez különösen a míveltség alsóbb fokán álló népnél, már pedig a lottó-játszóknak ez képezi zömét, s ez soha sem fog kibékülni a megadóztatásnak ezen nemével ; nem azért, mintha ez túlságos volna, hanem azért, mert folytonos, mert szembeszökő, — mert a véletlen kedvezése következtében elért nyereményt, melyért hosszú időn át epekedett, sóhajtozott, melyért lázas izgal m akat állott ki, egészen bírni óhajtja. (Ügy van!)
