Főrendiházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–1880. márczius 20.
Ülésnapok - 1878-55
274! LV. ORSZÁGOS ÜLÉS. tak ki innen e szavak ? Azért, mert a mint mondottam, a büntető sanctiónak nem lehet az a czélja és intentiója, hogy fennálló törvényes intézkedést megváltoztasson. Az 1868: Lili. t. ez. az áttérésekre nézve azt mondja, hogy ha a szülők áttérnek, akkor a gyermekek hetedik evőkig a nem szerint követik szülőik vallását, az azon felül lévők a 18-ik évig megmaradnak azon vallásban, a melyben neveltetniök kell a törvény szerint. A 18-ik év betöltésével azonban szabadon áttérhetnek. így, a mint itt mondatott, „a törvényes képviselőnek beleegyezése nélkül" ; ebből azt lehetett következtetni, hogy ha a törvényes képviselő beleegyezik, az 1868: LIII. t. ez. intézkedései ellenére is történhetik áttérés. És igy e törvény kellő összhangzásba neai lett volna azzal a törvénynyel, a melynek ez sanetióját képezi, mert ezen némileg a magánjogba és a családi életbe mélyen belevágó kérdés másként szabályoztatott volna, mint a hogy ott szabályozva van. Mihelyt e nézetek felmerültek, mintán ez a törvénynek intentiója nem volt, — annak megváltoztatása szükségessé vált, még pedig annyival inkább, mert ezen kifejezés : törvényes képviselő nemcsak a szülékre érthető, a kiknek természeti joga mellett oly élénken szólalt fel ő eminentiája, de a melynek e tekintetben] rendelkezései törvényesen korlátoztatnak, hanem érthető a gyámra is. Sőt előállhatott volna az eset, hogy egy hét évet túlhaladott gyermek gyámjának beleegyezésével 18-ik éve előtt oly vallásra térjen át, a mely szüleinek, ha éltek volna, talán intentiójában nem volt. Ily kifejezés tehát, miután különféle szó férhet hozzá, ily intézkedés, a mely magánjogot szabályozó törvény megváltoztatására látszhatnék irányozva, a mi egyátalában nem lehet az intentió, egy ily intézkedés világosabb szövegezése és meghatározása épen azon oknál fogva vált szükségessé, mert a büntető törvényhozás feladata nem megváltoztatni a fenálló elveket, szabályokat és intézkedéseket, hanem azokat sanetióval ellátni. Ezt czélozza e változtatás, ez e §. intentiója és tartalma; s miután e §-ban nem foglaltatik egyéb, mint az 1868: LIII. t. ez. intézkedésének sanctiója, miután ezen törvényczikknek elvei jelenleg nincsenek vitatás alatt és nem is lehetnek, miután ezen intézkedés egyaránt szól az egyházakról és a vallásfelekezetekre nézve egyenlő mértékkel mér ugy az egyiknek,, mint a másiknak, és miután ez azon magasztoselveknek, melyeket ő eminentiája a viszonosságra nézve hangoztatott, megfelel, kérem e §. szövegének változatlanul való elfogadását. Vay Miklós báró: Nem tagadhatom, hogy ezen előttünk fekvő törvényjavaslatot nem tekinthetem az 1868: LIII. t. ez. újabb kiadásának, de a módosítvány, ha ez elfogadtatnék, igenis megsemmisítené azt. E törvényjavaslat nem más,, mint sanctionälása az általam érintett törvényezikknek. Ugyanis kikről van itt szó? Azokról, a kiket az általam idézett törvény elhallgatott,. t. i. a gyermekekről 7—18 éves korukig. Ezekre nézve esnek büntetés alá azok, a kikről ő eminentiája maga is azt mondotta, hogy ha azt teszik, bűnhődjenek. Nem látom, hogy ezen törvényezikk másokra is kiterjedne. Tizenegy éve annak, midőn ő eminentiája: az akkor felhozott törvény ellen felszólalni méltóztatott, a midőn ép oly melegen és ép oly érdekesen szólott, mint ma, úgy hogy még ma i» csengenek fülemben azon ékes szavak, melyeket elvei támogatására felhozni méltóztatott. De más részről nem feledhetem el azt sem, a mi másrészről általunk ő eminentiája ellenében felhozattak. Elismerem, hogy ha a szülők, az apa és anya Jdrekesztőleg rendelkezhetnek gyermekeik felett, akkor annál szebb feladata a szülőknek nem lehet; de nem lehet tagadni azt sem, hogy vannak a családi élet terén mások is, kik befolyást gyakorolnak, vannak morális eszközök, melyeknek ellent nem állhatnak a szülők. Azért óhajtottuk a positiv törvényt, és nem azt. hogy a szülők rendelkezzenek. S ha ehhez ragaszkodunk, lehetetlen, hogy e törvényjavaslatot, és pedig úgy, a mint azt a hármas bizottság ajánlja, el ne fogadjuk. Ennélfogva ajánlom a szöveg megtartását. (Helyeslés.) Scülaueli Lörincz szatmári püspök; Nagyméltóságú elnök ur, mélt. főrendek! Valahányszor az állam intézkedéseiben a vallás terét csak érinti is, nem lehet aggodalommal nem kisérni lépteit; részint mivel reá nézve idegen sphaerában mozog, részint mivel igen nehézmegvonni a választó vonalat az állam jogoskivánalmai, s az egyéni és családi jog érint-