Főrendiházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–1880. márczius 20.
Ülésnapok - 1878-50
L. ORSZÁGOS ÜLÉS. 249 Bak külön nuancirozását méltányolja és appretiálja. Különben fenntartom magamnak, hogy a részleteknél különösebben kiemeljek egy kérdést, mely a jelen törvényjavaslatnak egyik főhiányát képezi. Elnök: Van-e a ki még szót kivan emelni ? (Nincs!) Ha nincs, a mélt. főrendek elfogadják a törvényjavaslatot átalánosságban a részletes vita alapjául. Méltóztassék most a törvényjavaslatot pontonként felolvasni. Pallavicini Ede ó'rgr. jegyző' (olvassa az 1—4. §§-at, melyek észrevétel nélkül elfogadtatván, olvassa az 5. §-í). Károlyi Sándor gr.: Nagymélt. elnök, mélt. főrendek ! Ezen szakaszban oly kifejezés van, mely az 1871: XXXIX. t. cz.-ben is előfordul ; most azonban már nincs használatban. Értem ezen kifejezést: »betáblázott és be nem táblázott követelése. E helyett ma ezt használják: »telekkönyvileg bekebelezett és be nem kebelezett*. (Helyeslés.) Bátor vagyok tehát ajánlani, hogy az első bekezdés utolsó előtti sora eként módosittassék. (Elfogadjuk!) Bátor vagyok egyszersmind még egy módosítást ajánlani ezen szakaszhoz. Itt ugyanis az mondatik, hogy a társulati kirovás, valamint a társulat által felvett kölcsön az adókövetelés után minden bekebelezett és be nem kebelezett követelést megelőzőleg áll. Ezt részemről sok tekintetben jogsértőnek tartom. Jogsértő azért, mert ha pl. adtam egy ártért képező birtokra 100 frtot és ezen követelésemet bekebeleztetem jelzálogképen, akkor első helyen vagyok, nincs előttem senki és nem is tudom, hogy valaki volna előttem, kivéve az adótartozást, mely mindig megelőz minden követelést. Arra azonban nem figyelmez mindenki, hogy lehet a birtokon oly teher, mely nem adótartozás és nem adósság, hanem a mely a birtokkal magával jár. így a kölcsönadó meg lesz károsítva, minthogy nem sejtette, hogy a birtokon más teher is van. Azt hiszem tehát, a törvényhozásnak feladata gondoskodni arról, hogy a törvényben intézkedés tétessék az iránt, hogy a hitelező valami uton-módon figyelmeztetve legyen arra, hogy e birtokon az adótartozáson kivül is lehet oly teher, mely az adóval ugyanazon természetű. Két módon lebet ezt kitüntetni. Először az adóhivatal utján. Ugyanis az adóhivatal fogja behajtani a társulati költségjárulékokat és a társulat által felvett kölcsöntörlesztési járulékát. Ha tehát a venni vagy kölcsönt adni szándékozó először a telekkönyvet, másodszor pedig az adóivet fogja megnézni, rájön az adóiv utján, hogy a birtokot ártéri szabályozási költség és a társulati kölcsönjárulék is terheli. Ez azonban csak ott lehetséges, a hol ezen járulékok az adóhivatalnál kezeltetnek. De lehetnek és bizonyosan lesznek is oly társulatok, melyeknek nem lesz kölcsöntartozásuk, mert kevés a költségűk és a társulati költségjárulékot sem kezeltetik az adóhivatalok által. Ily esetben a venni vagy kölcsönadni szándékozó az adóhivatal utján semmi felvilágosítást nem fog nyerni. Szükséges tehát, hogy a telekkönyv tüntesse fel a terhet, és nem lévén a birtokon positiv teher és adósság, nem jöhet a 0) lapra semmi, hanem az A) lapra jegyzendő fel, hogy azon birtok mentesített ártér. Ha a birtok azonban oly részletekkel bír, melyeknél fogva a telekkönyvi test nem egészen, hanem csak részben ártér, akkor azt lehet mondani, hogy részben. Tehát a körülmények szerint följegyzendő lenne, hogy részben, vagy egészben ártér. Végül lehetnek oly esetek is, hol átalában nem való a bejegyzés a telekkönyvbe, mert van város, mely összes határán eső földek után szerződés alapján szokta fizetni a kirovást és itt átalában nem jegyezhető be a telekkönyvbe a birtok említett körülírása, kivéve akkor, ha a várossal netalán megszakadt a viszony, a mely eddig fennállott. Ezeknél fogva a következő módositványt vagyok bátor előterjeszteni : (Olvassa.) 5. §. 2. pont után. ^Ennélfogva az ártéri birtoknak ily minősége a hiteltelekkönyv birtoklapján ezen szavakkal : »mentesített ártér< hivatalból kitüntetendő. Ha pedig nem az egész telekkönyvi test, hanem annak csak egy része képez árteret, a mennyiben az ártérnek bejegyzését és külön
