Főrendiházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–1880. márczius 20.
Ülésnapok - 1878-50
£50 L. ORSZÁGOS ÜLÉS. telekkönyvi testté alakítását a tulajdonos nem eszközölné; a kitüntetés ugyancsak a birtoklapon a következő szavakkal történik: >részben mentesített ártér«. Oly mentesített területekre nézve, a melyek magánosok tulajdonát képezik, de az utánok járó összes szabályozási terheket a község tartozik viselni, — az ártéri minőség kitüntetése mindaddig elmarad, mig a községet az emiitett kötelezettség terheik. Szapáry Gyula gr. pénz ügy mini ster : A kérdés, melyet Károlyi Sándor gr. t. barátom felemiitett, nem új ; tárgyaltatott ez a tiszavölgyi központi bizottság tanácskozásában, tárgyaltatott a törvényjavaslat előkészítése alkalmával a kormány körében, és tárgyaltatott a törvényhozás másik házában; és mindenütt gyakorlati keresztülvihetőségének nehézségei miatt ejtetett el ez intézkedés. A főnehézség abból áll, hogy a hitel - telekkönyv az ország legnagyobb részében nincs öszhangzásban az ártéri telekkönyvekkel; és bár megengedem, hogy a javasolt intézkedés keresztülvitele kívánatos a társulatok és a hitel érdekében, de ennek végrehajtása évekre terjedő hosszadalmas munkát kíván és addig függőben tartván a társulatoknak adandó kölcsönöket és a szabályozási munkákat, igazolhatlan eljárás lenne. Azon elsőbbséget, a melyre nézve Károlyi Sándor gr. ő méltósága előbb felenüité, hogy az a hitelezők kárára hozatik be, •— ezen elsőbbséget nem ez a törvény kezdeményezi, megadta azt már az 1871 : XXXIX. t. ez., mely a telekkönyvi bejegyzésekkel szemben megadta az adók módjára a vízszabályozási kölcsönöknek az elsőbbséget. De elismerte maga a t. gróf is, hogy telekkönyv nem tüntet elő a birtokon lévő minden terhet; mert pl. maga is elismerte, hogy az adó azokból ki nem vehető. Ez pedig hasonló intézkedés, mint a milyen adókra nézve történt, és a kölcsönök járulékai ugy lesznek behajtandók, mint az adótartozások — és ezen kölcsönök utáni tartozások ugy lesznek nyilvántartandók a catasteri ivekben és a községi adókönyvekben mint az adó. A hitelező tehát, ha nem látja a telekkönyvben a terhet, megnyugvást szerezhet magának az adókönyvekböl. De az átalános bejegyzés ugy, a mint azt Károlyi Sándor gr. contemplálja, nem is volna oly könnyen keresztül vihető. Mert ha csak az mondatik is, hogy a birtok egyik része ártér, a másik része nem, már ezt sem lehet csak egyszerűen bejegyezni, mert ennek is, mások érdekeinek megóvása szempontjából hivatalból birói eljárás utján kellene bejegyeztetnie. Ennek keresztülvitele pedig az ország minden vidékén igen nagy munka lenne. Azonban ezt is meg lehetne tenni, ha az eredmény ezen nehézségekkel arányban állana. De épen mivel a kivitel sok nehézségbe ütközik és az eredmény aránylag nem annyira jelentékeny, ugy a kormány körében, mint a tiszavölgyi központi bizottság tárgyalásaiban ezen indítvány elejtetett; kivált miután a községi adó-főkönyvekből a B) tabellából e kölcsönök és azok járulékai iránt mindenki tudomást szerezhet magának. Mindezeknél fogva kérem a mélt. főrendeket, méltóztassanak a módositvány mellőzésével az eredeti szöA^eget elfogadni annál is inkább, mert, mint maga az indítványozó ur is monda, az illető városoknál ugy sem eszközölhető az egyes birtokosnál a telekkönyvbe való bejegyzés és így nem felelne meg azon czélnak, melyet az indítványozó gr. Károlyi szem előtt tart. {Helyeslés) Prónay Dezső b.: Én a Károlyi Sándor gr , ő méltósága által beadott módositványt igen helyesnek, időszerűnek és alkalmasnak találom és annálfogva azt pártolom. Nézetem szerint a hitel-telekkönyvi intézmény egyik lényeges kelléke és átalában a hitelesség előmozdítására szolgál az, ha mennél világosabban tünteti elő a hiteítelekkönyv az illető birtoktestnek legalább is azon viszonyait, melyek a hitelre nézve első sorban irányadók. Ilyen mindenekelőtt először az, hogy a magán követeléseken kivül minő terhek részesülnek bizonyos elsőségben ? Nézetem szerint nagy különbség, hogy ilyen bizonyos privilégiumban részesülő követelések vannak-e rajta. Mert valóban az, a mit e szakasz czéloz, hogy t. i. az ilyen ármentesitési követelések mintegy kiváltságolt terhet képeznek, hogy ez, mondom, a telekkönyvből kivehető legyen, szükséges 1 egyen szabad egy hasonló esetet felhoznom mélt.
