Főrendiházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–1880. márczius 20.

Ülésnapok - 1878-50

248 L. OESZÁGOS ÜLÉS. lennének, oda kényszerítenek, hogy ők maguk is ügyeljenek fel ezen töltésre az által, hogy rendelkezésökre álljon egy állandó megbízottjuk, a ki nem tagja ugyan a társulatnak, hanem a társulat szomszédságában lakó egyén, a ki, ha netalán hibákat lát, ezeket a kormánynak bejelenti. Meglehet, hogy ezen feljelentés mérnöki szempontból néha téves lesz, de a kormánynak mindenesetre figyelmeztetésére szolgálna, s a kormánynak aztán módjában leend szakértői által megvizsgáltatni az ügyet. Különben azt hiszem, hogy egy igen lényeges dolog, mely a közbiztonságra mulhatlanul szükséges, hiányzik e törvényből; de hiszem, hogy a vizi-codexben okvetlen benn lesz, s ez az, hogy midőn valamely nagyobbszerü viziépités terveztetik, ez oly eriticán menjen keresztül, a milyenen eddig nem ment. Megtörténik, hogy a minister nem szakértő, vagy új ember, a ki nem egyhamar találja magát bele a dologba. Közönségesen ugy folyik le a dolog, hogy a ministernek előterjesztést tesz e tárgyban egy osztálytanácsos, a ki többnyire szakértő, de a helyi viszonyokat nem ismeri és az ő előterjesztésére a concessio megadatik. Én óhajtanám, hogy mielőtt a concessio megadatik, ne csak a vidéki érdekeltek mint azt az 1871: XXXIX. t. ez. rendeli, hanem a folyószakasz összes érdekeltjei is hallgattassanak meg. Minthogy a tiszavölgynek van egy állandó képviselete t. i. a tiszavölgyi érdekeltség központi bizottsága, mely azért áll fenn, hogy az összes érdekeltség ügyeit szemmel tartsa : azért azt hiszem, hogy valahányszor egy concessio megadatik, az csak ugy lenne érvényesíthető, ha előbb a tiszavölgyi központi bizottság véleménye meghallgattatik, minthogy e bizottság e tekintetben valóban competens, akár technicai véleményről legyen szó, akár magán érdekek megvédéséről. Ez a vízi codexbe minden esetre föl lenne veendő. De midőn a tiszavölgyről és a vizi-eodexről szólok, nem mellőzhetem hallgatással azt sem, hogy igen óhajtanám, ha a tiszavölgyihez hasonló dunavölgyi központi bizottság is mielőbb létesülne, a mely a dunavölgy érdekeit képviselné a kormány előtt. Egyúttal azt kívánnám, hogy a kormánynál az ilyen dolgokban ne a műszaki egyének mondják ki a végszót, hanem a kormány administrativ orgánumai, melyeknek nézetem szerint a műszaki egyén kell, hogy alárendeltje legyen. Mert csak akkor, ha a kormányban olyan administrativ közegek lesznek, melyek a politikai, pénzügyi s minden egyéb apró árnyalatoknak kellő ismeretével bírnak, fognak a kormány intézkedései a társulatok érdekeivel oly módon összeegyeztethetők lenni,, hogy súrlódások létre ne jöjjenek. Ez egyike azon kívánalmaknak, melyeket e helyen kifejeznem kellett. Kimaradt még e törvényből sok egyéb„Nem csoda, — mert hiszen azok szintén a vizi codexbe valók. így pl. nem mellőzhetem el megjegyezni azt, hogy csak a minap hozatott meg és hirdettetett ki egy törvény, mely ez alkalommal tisztán csak Szegedre vonatkozott, — ez az úgynevezett kisajátítási törvény. Ént részemről azt hiszem, hogy e törvény kitűnő mű ; sokkal jobb, mint minden eddigi kisajátítási törvény, mert a bírónak olyan szabadságot ad a becsüs munkájának elfogadásánál, melynél fogva a biró nincs többé annyira a becsüs helyes vagy helytelen szavához kötve, mint eddig, hanem birói meggyőződését is engedi befolyni a becsüs munkájának alkalmazásában. E törvényben én az előbbi kisajátítási törvényekhez képest nagy haladást látok, mert az előbbiekben a biró kötött kezekkel kellett, hogy Ítéljen. Kívántam volna, hogy e törvény átalánosittassék és óhajtom, hogy jövőre e törvény a tiszavölgyre is alkalmaztassák, mert e szerint az eljárás gyorsabb, s ennek alapján a bírói ítélet helyesebb lehet. Egyátalában kívánnám, hogy vizi jogunk átalánosságban legyen kidolgozva, rövid legyen, a főelveket tartalmazza s engedjen helyet ezek. alkalmazására a vizi tárgyakban egy e czélra felállítandó központi állandó közigazgatási bíróságnak. Mert meg vagyok győződve, hogy közigazgatási biróság nélkül vizi dolgokban nem; fogunk czélt érni. Meglehet hogy ily biróság hiányában nem 200, de 500 §-ból álló törvényt kell alkotnunk, de legalább mellőzni fogjuk a. jogok sértését s az érdekek rongálását. E közigazgatási biróság tapasztalatára kell bizni, hogy minden vizszerkezetnek, minden helyi viszony-