Főrendiházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–1880. márczius 20.

Ülésnapok - 1878-50

L. ORSZÁGOS ÜLÉS. 247 tenni. Először annyiban, a mennyiben t. i. azon t.-cz.-ben nem volt a kormánynak kellő befolyás adva arra, hogy ezen társulatoknál a rend és szak­tudomány tekintetében befolyását érvényesíthesse, s igy ezen társulatok a maguk ügyeit saját autonómiájukban, fájdalom, gyakran nem czél­szerűen vezették. Ezt tovább igy hagyni nem lehet. A legközelebbi catastropha is mutatta, hogy ez irányban valamit tenni szükséges. A másik irány, melyben a törvény módo­sítandó az, hogy tapasztaltuk ezen társulatoknál, hogy igen nehezen tudtak kölcsönöket kapni, mert az illető kölcsönadók magukat kellőképen biztosítva nem látták. Ezen is segíteni kellett. De ha mi a társulatoktól megkívánjuk, hogy jobban teljesítsék kötelességöket, mint eddig tették, másrészről módot kell nekik nyújtani arra, hogy azon kötelezettségnek megfelelhesse­nek akkor is, hogy ha maguk a kellő összege­ket előteremteni nem tudnák, Ezen két irány­ban javasolt módosításokon kivül az 1871: XXXIX. törvénynek többi rendelkezései egész teljességükben meghagyatnak. Ennek folytán azt hiszem, hogy bővebb indokolás átalánosságban nem igen szükséges, a részletekre nézve pedig meg van írva az indokolás, azért kérem, méltóztassék ezek alapján a törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Helyeslés.) Károlyi Sándor gr.: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! Én az előttünk fekvő törvényjavaslatot olyannak tekintem, mint egy igen kitűnő könyvnek egy kitépett igen kitűnő lapját; csak hogy sajnálattal kell kimondanom, hogy maga a könyv, a melyből e kitűnő lap kitépetett, nem létezik. Ez pedig a vízszabályo­zási törvény lenne, a mit én ezen alkalommal sürgetni igen szükségesnek és helyén lévőnek tartok. Hogy a vizi codex elkészítésére most heve­nyében nem vállalkozott a kormány, hanem csak azt készítette el, a mi absolute szükséges volt, azt helyesen tette. Ha mindamellett nem mellőz­hetem a kormányt ismételve sürgetni, hogy a vizi codex elkészítésére tegye meg az intézke­dést, azt nem azért teszem, mintha e törvény­a vaslatot magát nem helyeselném; hanem a iöbbi közt azért, mert köztudomású tény, hogy j Szeged városa egy kérvénynyeí járult a közle­kedési minister úrhoz, a mely arra vonatkozott, hogy ezen törvény egy concret intézkedést fog­laljon magában, t. i. azt, hogy ha egy töltés beszakad és az árviz károkat okoz, az illető birtokosnak ezen károkat a beszakadt töltés tulajdonosa megtéríteni tartozzék; ha pedig azon beszakadt töltés nem az illető töltéstulajdonos­nak hibájából szakadt be, hanem az átalános folyamszabályozási tervezet hibája következtében, akkor az állam, mint a folyam szabályozója, legyen köteles a károkat megtéríteni. Én megvallom, ezt oly túlzásnak tartom, hogy nem mellőzhettem ezt fölemlíteni; de épen ez is mutatja, hogy mennyire kívánatos a vízi­jog megalkotása, mert csak ez által sikerülhet ily kívánalmaknak elejét venni. Én a vizi mun­kákra egyátalában a törvényhozásnak különös ápolását kívánom. És az ilyen álfogalmak, mint a milyen a szegedi kérvényben foglaltatik, csu­pán a vizijogi törvény által válnának lehetet­lenekké, mert abban a balesetekről bizonyára foglaltatnék elég intézkedés. Ezen törvény­javaslatban azonban nincs szó arról, hogy mi történjék balesetek alkalmával, ámbár az egész törvénynek czélja, intentiója a balesetek elhárítására irányul, a mi nézetem szerint el is fog éretni, mert ezen törvényjavaslat az államkormánynak olyan hatalmat ad a kezébe, a melynél fogva a rósz munkálatokat helyre ho­zathatja. Én e tekintetben azon biztosítékot, a mely szükséges, hogy a bajok elhárittassanak, ezen törvényjavaslatban némileg megtalálom. De nem találom e biztosítékot elégnek, mert, ha e törvényben a minister arra köteleztetik, hogy kétszer egy évben megnézesse mindazon töltéseket, melyek a folyó mentében vannak, de ha azon mérnök, ki ezt teljesiti, nem eléggé figyelmes, könnyen megtörténhetik, hogy a mi­nister rosszul informáltatik, s a töltés valódi állapota nem fog jeleztetni. Meglehet, a mérnök túlzásokat is fog jelezni feljebbvalójának, a ministernek. Mindenesetre helyesebb és üdvösebb lett volna azon mérnököt megtartani, mint egyik auctoritást, de a magánosok érdekeit is fel­ébreszteni az által, hogy azon birtokosokat, a kik ugyan nem birtokosai a töltéseknek, de a töl­tés netaláni átszakadása által veszélyeztetve

Next

/
Oldalképek
Tartalom