Főrendiházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–1880. márczius 20.
Ülésnapok - 1878-50
246 L. ORSZÁGOS ÜLÉS. gorittatni fognak, attól lehet tartani, hogy a birodalom átvitele azon országokba, melyekben leginkább árusítjuk el terményeinket, nagyon meg fog nehezíttetni. S ha ez igy lesz, akkor már késő lesz tariffa-rendszabályokkal ezen segíteni akarni, mert akkor akárminö tarifáink legyenek, a differentiálís és a transito vámok következtében annyira lehetetlenné tétetik a concurrentia, hogy tökéletesen el leszünk zárva. Ezt tehát szem elől nem téveszteni már most okvetetlen kötelességünk. És itt óhajtom, kívánom és remélem, hogy a jelen — bizonyosan a hazának jóléte fölött kellőleg őrködő kormányt semmi legkisebb mulasztással se lehessen vádolni. Egyre törekedni már most feladatunk, t. i. hogy miután ezen kiviteli utak részint tökéletesen eltorlaszolvák, részint pedig megnehezitvék, gondoskodjunk olyan kiviteli utakról, még kellő időben, hogy veszedelem nélkül tovább élni tudjunk. S itt jövök arra, mit Károlyi gróf említeni méltóztatott, hogy t. i. Schweitz felé kell kiviteli utakról gondoskodni. Igyekezzünk a bregenzi pálya megnyitásáig a forgalmat biztosítani. Én ezt nem csak a monarchia nagy részére, hanem az egész birodalomra nézve, oly égető szükségnek tartom, hogy még áldozatokkal is létesítendőnek vélem ez utat, hogy elkerülvén e német birodalmi monopolisticus irányt követő vidékeket, egyenes irányban concurrálhassunk Erancziaország felé. Ha ez iránt a gondoskodás elmulasztatik, valamint Fiume felé — a hol egyébiránt, elismerem, sok történt, mert egy év alatt a forgalom megkétszereződött, — a gabona kivitele nem biztosíttatik: senki sem fogja jobban megbánni mint épen t. barátom a pénzügyminister ur — kire itt hivatkozás történt, — mert ez esetben a kiviteli czikkekre nézve el lennénk zárva, terményeink ára még alább nyomatnék, ellenben a szabad kereskedelmi politika fenntartása mellett a külföldi iparczikkek által el lennénk özönölve, és akkor oly állapotba jutnánk, a mikor senki sem fog csodálkozni a bekövetkező fizetési képtelenségen, valamint azon sem, ha ránk nézve az állami terhek viselése a lehetetlenségek sorába fog tartozni. Azt hiszem, Károlyi gr. t. barátom sem akart mást, minthogy ezen — mondhatnám — majdnem legutolsó órában való feljajdulása által figyelmeztesse a kormányt, hogy végre a tettek terére lépjen. Tökéletesen egyetértek t. barátommal és az ö czélját magam is óhajtottam felszólalásommal előmozdítani. Különben a törvényjavaslatot ugy átalánosságban, mint részleteiben elfogadom. (Htlyeslés.) Elnök: Ha nincs, a ki szót kivan emelni, a méltóságos főrendek elfogadják a törvényjavaslatot átalánosságban a vita alapjául. Méltóztassék most felolvasni mindenekelőtt a szerződést. Pallavicini Ede őrgr. jegyző {olvassa a, kassa-oderbergi vasut-társidat igazgatótanácsa és az eperjes-tarnoioi vasut-társidat igazgatótanácsa közt kötött szerződést). Zichy-Ferraris Lajos gr. jegyző (olvassa, a kassa-oderbergi vasut-társidat és az eperjestarnowi vasut-társulat közt kötött szerződést). Pallavicini Ede örgr. jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Ha nincs a ki szólni kivan, méltóztassanak felállani azok, kik az imént felolvasott törvényjavaslatot ugy béltartalmára, mint lényegére nézve elfogadják, ezt felállásukkal jelezni. (Megtörténik.) A mélt. főrendek a kassaoderbergi vasút függő ügyeinek rendezéséről és az eperjes-tarnowi vasút magyarországi részével való egyesítéséről szóló törvényjavaslatot elfogadják, s erről a képviselőházat értesíttetni rendelik. Következik a vízszabályozási társulatokról szóló 1871 : XXXIX. t.-cz. módosítását tárgyaző törvényjavaslat. Rudnyánszky József b. jegyző (olvassa a hármas bizottság jelentését). Elnök: Méltóztatnak kívánni, hogy az indokolás feiolvastassék ? Péchy Tamás minister: Nagyméltósága elnök, mélt. főrendek! Ha méltóztatnak megengedni, én bátor leszek az indokolást röviden előadni. (Halljuk!) Az 1871: XXXIX. t.-cz., mint méltóztatnak tudni, a visszabályozási társulatokról rendelkezik, és ezen rendelkezések jövőre is legnagyobb részben fennmaradnak. — Ez az oka, a miért egy egész új önálló törvényjavaslat nem készült, mert csupán két irányban volt szükséges az 1871: XXXIX. t.-cz. módosítást
