Főrendiházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–1880. márczius 20.
Ülésnapok - 1878-49
XLIX. ORSZÁGOS ÜLÉS. 221 Sztáray Antal gr.: Az igen t. keres- . kedelmi minister ur az imént azt monda, hogy ő a municipiumnak nagy barátja. Ha igen, akkor tudja, hogy a közigazgatási bizottság a megyékben, mily csekély hatással bir. E hatáskört az által, hogy az erdőrendészeti hatóságnak első fórumát képezze, még szaporítani practicusnak nem tartom, kivált azért, mert nézetem szerint két teendője volna a közigazgatási bizottságnak, egyrészt t. i. a törvénykezésnek egy részébe belevágni, másrészt pedig rendőrségiügyekben is intézkedni fogna. De minthogy ez már a törvényjavaslatban van és talán hozzá kellett volna szólnom az átalános vitánál, most csak egy megjegyzést vagyok bátor tenni. (Halljuk!) Előfordul ugyanis, hogy vannak erdőtestek, melyek két-három megye területén vannak és alig képzelhető, hogy viszonyaink közt és a különféle megyei közigazgatási bizottságok, erre vagy amarra való tendentiáját tekintve, a kéthárom megyében elterülő erdőtestre nézve egyöntetű eljárást kivánunk elérni. Czélszerünek tartanám tehát, hogy nagyobb erdőtestekre nézve, melyek több közigazgatási hatóság területén feküsznek, a törvényben kimondatnék, hogy csakis egy hatósághoz tartozzanak. Kemény Gábor b. földmívelés-, iparés kereskedelmi minister: Nagymélt. elnök, mélt. főrendek! Legyen szabad a mólt. gróf szavaira pár megjegyzést tennem. (Ralijuk!) Igenis azt mondtam, hogy én a municipiumoknak lehetőleg hive vagyok, de hozzátettem, hogy a municipalis életet azon korlátok közt kívánom fenntartani, melyek közt az parlamentáris alkotmányos igazgatás mellett fennállhat. Azt tartom, hogy a municipiumoknak az a valódi hive, a ki azt nem azon hatáskörben kívánja fenntartani, melyben 2—300 évvel ezelőtt oly nagy szolgálatot tettek az országnak, de a melyben a mai fejlettebb és civilizáltabb világ követelményeivel meg nem egyeztethetők: hanem az a valódi hive, a ki azokat a jelen viszonyokhoz kívánja alkalmazni. Ezt czélozta a közigazgatási bizottságokról szóló törvény, melylyel a szóban levő intézkedés tökéletesen megegyezik. Az erdöfelügyelők intézményének életbe léptetése által el lesz kerülve az, a mitől a mélt. gróf tart, minthogy az erdőfelügyelők hatásköre nagyobb területre fog kiterjedni, és igy a nagyobb erdőtestekre nézve lehetséges lesz az egyöntetű eljárás. (Helyeslés.) Elnök: Az indítvány nem támogattatván, a 25. §. elfogadtaük. Zichy F.Lajos gr. jegyző (olvassa a 26. és 27. %%-at, melyek észrevétel nélkül elfogadtatván ; olvassa a 28. §-í). Sztáray Antal gr. Egy kérdést vagyok bátor a t. minister úrhoz intézni. A törvényben sehol sincs kimondva, hogy hány erdőfelügyelő lesz, és mibe fog kerülni a segédszemélyzet, a mi pedig financiális viszonyaink közt mindenesetre megfontolást érdemel. Kemény Gábor b., földmíveíés-, iparés kereskedelmi minister: Habár indokoltnak tartom a mélt. gróf kérdését, indokolni kívánom, hogy miért nem vétetett fel a törvényjavaslatba erre nézve részletes terv. A törvényjavaslatban csupán az intézmény eszmei megállapítása foglaltatik. A keresztülvitel módozatai csak a törvény megalkotása után fognak megállapittatni, és a legközelebbi budgettárgyalás alkalmával lesz módja a törvényhozásnak nyilatkozni a kormány erre vonatkozó előterjesztése iránt. Főbb vonásaiban azonban már most is nyújthatok tájékozást a méltóságos főrendeknek. (Halljuk!) 12—14 kir. erdőfelügyelő-kerületre czéloztatik az ország felosztatni, még pedig tekintettel arra, hogy az országnak melyik környékén és vidékén van több erdő és melyen kevesebb. Az országnak némely vidékén igen jelentékeny erdőségek vannak ugyan, de minthogy rendben kezeltetnek, — nevezetesen nagy uradalmakról szólok — az ily nagyobb erdők kétségkívül kevesebb ellenőrzést is igényelnek, mint oly területek, a hol sok kisebb apró rendetlenül kezelt erdő birtokosaival kell az erdőfelügyelőnek országos szempontból küzdeni. 12 —14 erdőfelügyelő volt contemplálva és segédszemélyzet is, a mennyiben egy segéde mindenkinek lesz, lehet hogy kettőt is kell néhol felállítani és talán irodai személyzetet is; de mindezek még nincsenek határozottan megállapítva. Átalánosságban mondhatok annyit, hogy mintegy 4,500 forintba kerül egy-egy felügyelő b*
