Főrendiházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–1880. márczius 20.

Ülésnapok - 1878-49

222 XLIX ORSZÁGOS ÜLÉS. költsége, személyzeteinek fizetését és utazási költségeit is odaszámítva. Ebben nem foglalta­tik a központi hatóság költsége, mely egyik rninisteriumnál , valószínűleg a kereskedelmi ministerium kebelében fog felállíttatni, melynek jelenleg erdészeti közegei átalában nincsenek. Természetesen az erdészeti törvény végrehaj­tásával e ministerium bízatván meg, e központi hatóság fogja fenntartani az érintkezést az ellen­őrzés és felügyelet tárgyában a felügyelősé­gekkel. E szerint, ha 12 erdőfelügyelő lesz, ez körülbelől 54,000 frtot fog igénybe venni, és azon esetben, ha 14 erdőfelügyelő lesz, 9,000 írt­tal több lesz az összes kiadás, tehát körülbelül 63,000 frt. De megjegyezni kívánom, hogy ezen nyilatkozatom csak fővonásaiban tünteti elő a kiadásokat, ugy hogy egy pár ezer forintban eltérés igen könnyen beállhat. Sztáray Antal gr.: Köszönöm a minister ur szíves felvilágosítását, és kívánom, hogy szerencsésebben járjon el a felügyelők kinevezé­sében, mint az más felügyelőknél történt. Zichy F. Lajos gr. jegyző (olvassa a 29—36. %%-at, melyek észrevétel nélkül elfogad­tatnak; olvassa a 37. §-í). Nyáry Jenő b. jegyző: A hármas bizott­ság jelentése e §-ra nézve következőleg hang­zik (olvassa): >A 37. §. b) pontja első sorában lévő pontos vessző után következő szöveget ezen pontból kihagyatni és Összefüggésénél fogva mint egy bekezdést a c) pontba áttenni, illetőleg azzal oly módon egybekapcsolni javasolja, hogy a b) pontból kihagyott szöveg a c) pontnak kezdetét képezze.« Cziráky János gr.: Ez azért vált szük­ségessé, mert az a) b) pont alatt foglaltak áta­lában minden erdőre vonatkoznak, míg a b) pontnak elkülönzendő része a 17. §-ban foglalt erdőkről szol, és ha együtt maradna e rész, a b) pont alatt félremagyarázásokra adna alkal­mat. (Helyeslés.) Ürményi József főispán: Az új c) pont­ból a »pedig< szócska kihagyandó. (Helyeslés.) Elnök: A módositványok elfogadtatnak. Azonban arra vagyok bátor figyelmeztetni a mélt. főrendeket, hogy a módosítások a kép­viselőházra való tekintetből indokolandók. Kemény Gábor b> földmívelés-, ipar­és kereskedelmi minister: Ez tisztán csak irályi módosítás, mely nem szorul bővebb ma­gyarázatra. Majthényi László b.: Itt a módositvá­nyok felvilágosítási szóval kisértetnek, a mit a képviselőházhoz átküldendő izenetben az indo­kolás pótol. Pallavicini Ede őrgr. jegyző (olvassa a 38—39. §-í, a mely észrevétel nélkül elfogadtat­tak. Továbbá olvassa a 40. %-t). Nyáry Jenő b. jegyző (olvassa): >A 40. §. utolsó sorában ezen kifejezést: ^vadászati jegy adómentes* helyesb értelmezés végett ezen szóval »vadászatjegy adómentese felcsérelendőnek véleményezi, t E szerint a módosított szakasz így fog hangzani: (Olvassa a módosítás szerint kiigazított %-t). Elnök: Ha nincs észrevétel, a 40. §. ezen módosítással elfogadtatik. Pallavicini Ede őrgr. jegyző (olvassa a 41. %-t). Nyáry Jenő b. jegyző (olvassa): >A 41. §. harmadik bekezdése 1. sorában levő eme szó után: Í aláírni* következő szöve­get mint felesleges intézkedést, a bizottság elhagyni indítványozza. < Cziráky János gr.: Nagyméít. elnök ur, mélt. főrendek! Ha jól emlékezem, a bízottság ezen módosítást azért tette, mert nemcsak az erdőőr tapasztalhat ilyen kihágást, hanem az erdőtiszt is; tehát az erdőtiszt azon esetre, ha ezt a naplóba bevezeti, azt ő alá is irja. Ez vezérelte tehát a bizottságot, hogy ezen »alá­írni « szó, mint felesleges, kihagyassék. Kemény Gábor b. földmívelés-, ipar­és kereskedelmi minister: Én azt vélem, hogy az vezette a bizottságot, hogy az erdő­tiszt a naplóba azon napokat is bejegyzi, a melyekben kártétel nem fordult elő. (Helyeslés.) Nem nagy fontosságú a kérdés és nincs kifo­gásom ellene, ha a módosítás elfogadtatik. Nyáry Jenő b. jegyző: Akkor igy hang­zanék a szakasz. (Olvassa a módosítás értelmé-, ben kiigazított szakaszt.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom