Főrendiházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–1880. márczius 20.
Ülésnapok - 1878-49
mo XLIX. ORSZÁGOS ÜLÉS annak a szakaszba való félvételét a méltóságos főrendeknek ajánlani bátor vagyok. Cziráky János gr.: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! Ha a törvényben az foglaltatnék, hogy az erdöcsősznek nem szabad erdőőrnek lennie, akkor felfognám azon nehézségnek súlyát, a melyet ő excellentiája felhozott, hogy t. i. ezen szakaszt módosítani kell; hanem az, a mit a t. indítványozó ur kivan, a törvény szövegében nincs kizárva, hiszen a törvénynek egyetlen egy szakaszában sincsen kimondva az, hogy a csősz egyszersmind bizonyos körülmények közt erdőőr is ne lehessen. Egyébiránt vagy nagyobb, vagy kisebb terjedelmű az erdő. Ha kicsiny, és kapcsolatban van a földekkel, és a földek képezik a nagyobb területet, akkor semmi akadály nem lesz arra nézve, hogy a csősz egyszersmind erdőőr is legyen. Ha pedig nagy az erdő, akkor esetleg több erdőőrt is kell tartani, s akkor a csősznek és erdőőrnek egy személyben egyesítése nem mindig ]esz lehetséges, hanem ezen expedienst csak kisegitőkép lehet alkalmazni. Én nem látom be, hogy ezen nehézség miatt miért kellene változtatást tenni a szövegen, s azért a módositványt nem fogadom el. f Majthényi László b.: En magam is azt hiszem, hogy a Pálffy ő nagyméltósága által kifejtett aggodalmak nem olyanok, melyek már bizonyos mérvben a törvény rendelkezései által eloszlatva nem volnának, a mennyiben azt kívánja, hogy az erdőkerülő, sőt a vadászati őr is lehessen erdőőr. Erre nézve a közigazgatási bizottság az engedélyt megadhatja. Ez facultative benn van a törvényben. Imperative kimondani pedig bajos volna, mert lehetnek esetek, hogy a községben olyan nagy a más művelési ág alatt levő terület, hogy egy ember mind a kettőnek, t, i. ezeknek és az erdőnek az őrzését nem végezheti. De ő nagyméltóságának főaggályát sem tartom alaposnak, mely a község nagyobb terheltetésére vonatkozik. Én azt gondolom, hogy a községi esősz fizetése nem tartozik a a község költségvetésébe. Az őrzi azon területet, mely az úrbéreseknek jutott, s igy nincs egyetlenegy oly költségvetés sem, a melyben tudomásomra a csősz fizetése be volna véve. {Helyeslés.) Én kérem a szöveg változatlan fenn^ tartását. Pálffy Móricz gr.: Az indítványoknak czélja nem mindig az levén, hogy elfogadtassanak, hanem olykor az is, hogy a hivatottak részéről adandó megnyugtató nyilatkozatokra alkalmat adjanak, melyek okvetlenül az állami és megyei közegeknek irányul is fognak szolgálni, indítványommal e czélt elérve látván, azt ezennel visszavonom. Rudnyánszky József b. jegyző' (olvassa a 23. §-í). Elnök: E §-nál a hármas bizottságnak módositványa van. Nyáry Jenő b. jegyző (olvassa) : >A 28. §. első bekezdése utolsó sorában a bizottság az intézkedés czéljainak inkább megfelelőlég, ezen szavak helyett: »eszközli az ő költségükön a kinevezést«. Következő mondatot a szövegbe felvenni javasolja: »az illető birtokosok költségére eszközli a kinevezést«. Cziráky János gr.: A bizottsági jelentés ugyan kellőleg jellegzi a módositványt, mindamellett annak rátióját vagyok bátor pár szóval érinteni. Itten az mondatik: eszközli a ő költségökön a kinevezést. Ez bizonyos esetben méltánytalan volna, mert a község tág kifejezése alá tartoznak pusztabirtokosok és mások is, olyanok, a kiknek az erdőben semmi részök nincsen, abból semmi hasznot nem húznak. Igen igazságtalan volna tehát, ha azoknak kellene mégis, valamely költséggel e részben terheltetni. Azért a bizottság indítványozza, hogy a szerkezet igy állapittassék meg: Az illető birtokosok költségére eszközli a kinevezést. A módositványt a mélt. főrendek figyelmébe ajánlom. (Helyeslés.) Kemény Gábor b., kereskedelmi minister: Bátor vagyok kijelenteni, hogy e módositványhoz hozzájárulok, mert az a törvény intentiójának egészen megfelel és a szöveget tisztábbá teszi. Elnök: Ha senkinek nincs ellenvetése, kimondom, hogy a mélt. főrendek a módosítást elfogadják. Pallavicini Ede őrgr. jegyző (olvassa a 24. §-í, a 3-ik fejezet czímét, melyek észrevétel nélkül elfogadtatván, olvassa a 25. %-t).
