Főrendiházi napló, 1875. II. kötet • 1876. april 8–1878. június 29.

Ülésnapok - 1875-58

LVIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. Sí A napirendnek második tárgyát képezi a főrendiház állandó hármas bizottságának jelentése az 1873-dik évi állami költségvetésről és az 54 millió ezüst forintnyi állam kölcsönről szóló zárszámadások tárgyában. Pallavicini Ede ó'rgr. jegyző (olvassa a bizottsági jelentést). Elnök: Ha nincs, a ki szót kívánna emelni, a hármas állandó bizottság jelentése, illetőleg a képviselőháznak határozatai, átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadtatnak. Következik a részletes tárgyalás. Pallavicini Ede ó'rgr. jegyző (olvassa a határozatokat). Elnök: Ha nincs észrevétel, a mélt. főrendek e határozatokhoz lényegben és alakban hozzájárulnak és erről a képviselőházat értesíttetni rendelik. Az imént történt sürgősségi indítvány folytán következik a hármas állandó bizottság jelentése a némely törvényhatóság területének szabályozásáról és az ezzel kapcsolatos intézkedésekről szóló törvényjavaslat tárgyában. Méltóztatnak a jelentést felolvasottnak tekinteni? (Igen!) Akkor kérdem, van-e valakinek átalánosságban észrevétele ? Fiáth Ferencz báró: Nagyméltóságú elnök úr, mélt. főrendek! 'Régen, igen régen megírták, de azt hiszem, még sokan vallják: „Illa est optima forma regiminis, ubi optima est administratió". Ezen axiómának igazságától áthatva a magyar törvényhozás is megkezdte a jó vagy jobb közigazgatásra czélzó törvényhozási működést. Hisz nem rég egész lánczolata feküdt a ház asztalán az ily törvényjavaslatoknak, és a most előttünk fekvő törvényjavaslat nem képezi ezeknek zárkövét, mert mint ilyent nem pártolnám, sőt el sem fogadnám, mivel e téren minden irányban még sok teendő várakozik reánk; sőt azt hiszem, hogy ez az első komoly törvényhozási lépés, mely a jelen kor kívánalmainak megfelelő közigazgatás érdekében, történelmi multunkkal határozottan szakít s mint ilyet, azért, mert az első lépés legnehezebb, üdvözlöm azon édes reményben, hogy az épen oly szükséges többi lé pés okvetlenül következni fog. Azért, de különösen azért, mert a felemiitettem közigazgatási FŐRENDI NAPLÓ II. 1875—78, törvények e törvény elfogadása nélkül életbe sem léphetnek, bátor vagyok a méltóságos főrendeket arra kérni : méltóztassanak e törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Helyeslés.) Eötvös Dénes b.: Nagyméltóságú elnök úr, méltóságos főrendek! Az előttünk fekvő törvényjavaslat indokolásául fő érvül az hozatik fel, hogy az, az úgynevezett házi adónak maguk a megyék által eszközlendő meghatározása, kivetése és kezelésének behozatalát lehetővé teendi. Erre azt vagyok bátor válaszolni, hogy annak magva már a köztörvényhatóságok rendezéséről szóló 1870: XLII. törvényczikkben is le van téve, és hogy azon esetre is, ha a kikerekités csak a praxis által bebizonyított legcsekélyebb mérv szerint történik is, könnyen ki lesz vihető. És azért, miután én azon elemeknek, a melyeket a történeti múlt és a mindennapi szokás összefűzött, együttmaradását arra, hogy az alkotmányosságot a jövendőre is megóvó eszközül szolgáljanak, nagy fontosságúnak tartom, azt pedig, hogy a megyék házi adójuk kezelését önmaguk vegyék át, épen sürgősnek, és azok után a változások után, a melyek az utolsó időben a megyei szerkezetben történtek, épen oly nagyon fontosnak sem tartom, ezen ok engem arról, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat üdvössége iránt aggályaim ne legyenek, meggyőzni nem bir. Azt, hogy arra az esetre, ha új megye alkottatik, Debreczen város jeleltetik ki ennek székhelyéül, természetesnek tartom, de abban, hogy mértföldekre terjedő pusztái, ezen új megye hatósága alól kivétessenek, olyan új inclavátiót látok, a mely épen ezen kikerekitési törvény eszméjével, szellemével és czéljával ellenkezik. Nem bizalmatlanságból a kormány iránt, hanem azon nálam megrögzött és megkövesedett elvnél fogva: „quod nihil de nobis, sine nobis" megvallom, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat 5-ik és 25-ik §-val sem tudok megbarátkozni, ugy vélekedvén, hogy miután országgyűlésünk majdnem egész éven át ülésezik és kormányunk nagy majoritással rendelkezik, igy tehát a beczikkelyezés sok időt nem fog igényelni, de egyébiránt a kikerekitések is sok időt fognak igényelni és azoknak bevégezte meglehetősen össze fog esni az országgyűlés új ülésszakával íi