Főrendiházi napló, 1875. II. kötet • 1876. april 8–1878. június 29.

Ülésnapok - 1875-128

exxvm. ORSZÁGOS ÜLÉS. 479 kellett volna felszólalnia, mert ezen törvényjavaslat az emiitett czikknek kifolyása. Azon kételyét is kifejezte a mélt. ur, hogy léteznének átalában magyar részvénytársulatok, biztosító intézetek; a melyek Lajthántúl működnének, igenis vannak, és épen mert ilyenek is működnek odaát, a lajthántúli társaságokat itten kizárni vagy állásukat nehezíteni igen helytelen eljárás volna, nekünk pedig épen, mert kevés pénzerővel bírunk a solid üzleteket szívesen kell fogadnunk, ha csak nem akarunk Magyarországból Chinát csinálni. Én tehát mindezen okoknál fogva, de különösen hivatkozva a vámszövetség XX. czikkére, kérem a mélt. főrendeket, méltóztassanak ezen törvényjavaslatot a részletes vita alapjául elfogadni. (Helyeslés.) Eötvös Dénes b.: Csak azt vagyok bátor megjegyezni, hogy ezen esetben azon társulatokra nézve, melyek már keletkeztek és megvannak, nem itt e törvényben, hanem a kereskedelmi törvényben kell provisiót tenni; vagy pedig itt ezen törvényjavaslatban oly intézkedéseket tenni, melyek megakadályozhassák azt a veszélyes concurrentiát. Rhédey Lajos gr.: Én azt tartom, hogy az üzletágakban a coneurrentia amúgy is oly túlságos nagy, hogy hiba lenne még a külföld eoncurrentiáját is felhivni és a mi különben is zsenge pénzintézeteinket a külföldi gazdag pénzerők concurreutiája által még inkább sújtani. Én ezen oknál fogva átalánosságban sem fogadom el a törvényjavaslatot. Elnök : Méltóztassanak szavazással dönteni, s azok, kik e törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadják, felállani. {Megtörténik) A többség elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Bánffy Dezső b. jegyző' (szakuszonkint olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Van-e valakinek észrevétele a részletekre nézve? Ha nincs, méltóztassanak azok, a kik a felolvasott törvényjavaslatot ugy béltartalmára mint részleteire nézve elfogadják, ezt felállásuk által jelezni. (Megtörténik.) A törvényjavaslat ugy béltartalmára, mint részleteire nézve elfogadtatott és erről a képviselőház értesíttetni fog. Az ülést 10 perezre felfüggesztem. Szünet után a banktársulattal kötött szerződés fog tárgyaltatni. {Szünet után.) j Elnök: Napirenden van a főrendiház állandó hármas bizottságának jelentése az osztrákmagyar banktársulat létesítéséről és szabadalmáról szóló törvényjavaslat tárgyában. Pallavicini Ede őrgr. jegyző (olvassa a jelentést). Elnök: Azt tartom, mindenekelőtt szükséges constatálni, vájjon átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadják-e a mélt. főrén lek a törvényjavaslatot, nincs-e senkinek e törvényjavaslat elve s lényege ellen észrevétele. Pongrátz Emil b.: Nagyrnélt. elnök ur, mélt. főrendek! Éveken át hirdetve volt minden irányban s ma már egészen bele fészkelte magát összes gondolkozásunkba, hogy pénz- és hitelügyünk szilárd megállapítása és függetlenítése önálló jegybank létesítését feltételezi; pedig ha a dolgok állását közelebbről szemléljük, ennek épen ellenkezőjét találjuk. A bankkérdés megoldása sehol sem oly nehéz, mint a jelen viszonyok közt nálunk, mert az a pénzrendszer, köz- és magánhitel fontos kérdésével legszorosabb összeköttetésben, legorganicusabb összefüggésben áll. 1867. óta eredménytelenül küzdöttek az egymást követő kormányok férfiai e kérdés megoldásával. A sikertelenség abban találja magyarázatát, hogy midőn államférfiaink kormányra jutottak s a bankkérdést ngy önmagában véve, mint kapcsolatban ama következményekkel taglalták, melyeket ez a pénzrendszerre és az államháztartásra gyakorol, arra a meggyőződésre jutottak, hogy a közvélemény által hangoztatott megoldási mód bonyodalmakat és zavarokat idézne elé. Nincs az egyezménynek — nézetem szerint — tárgya, mely a kormányra nézve az elhatározást oly nehézzé tette volna, mint a bankkérdésben. Nehéz lehetett az elhatározás, ha latba vetette az országban nyilvánuló közvélemény hangos óhajtását, mely az önálló jegybank megalapítását sürgeté; de könynyü lehetett az elvi elhatározás akkor, ha a kormány, ismerve helyzetét, vissza nem ijedve a közhangulattól, számolva a mérvadó körülményekkei és tényekkel: a megoldásnak azt a nemét óhajtá valósitni, melyet az országra nézve ! czélirányosnak ismert, ha az áramlat ellenében a