Főrendiházi napló, 1875. II. kötet • 1876. april 8–1878. június 29.

Ülésnapok - 1875-127

462 CXXVII. OESZÁGOS ÜLÉS. E törvényjavaslatok elseje, mely a vám­szövetségről szól, nem czéloz semmi egyebet, mint a létező közösvámterület fenntartását s a fennálló szövetség meghosszabbítását. Ezen javas­latot nem lehet elutasítani a nélkül, hogy más törvényes provisio állittassék helyébe, mert ha eluta­sítjuk, és más törvényes provisiót helyébe nem állí­tunk, akkor valamint közgazdasági viszonyainkban, úgy a monarchiához való viszonyunkban is oly hézag támad, mely többféleképen káros lehetne az országra nézve. Az mondatott, hogy e bajon segíteni lehetne provisorium által; ámde a provisorium valóban lehetetlenség. Fényesen bebizonyította Cziráky János gr. ő nagyméltósága és Vay Miklós b. 8 nagyméltósága a provisorium tarthatatlanságát s én a magam részéről azt nem csak lehetet­lennek, de valódi calamiíásnak tartanám, mert a jelenleg létező bizonytalanság az országban oly aggasztó, — a mint ennek már kifejezés is adatott, — hogy valóban minden vállalat, minden közgazdasági törekvés pang. Ha ezen javaslatok a jövő országgyűlés teendőiül maradnának, a jövő törvényhozás ismét három évi meddőségre lenne kárhoztatva. Hiszen 3 éve már annak, hogy úgy a kormány, mint a törvényhozás főleg ezen kiegyezési kérdésekkel vannak elfoglalva • és talán hiú remény, hogy jönnének oly férfiak, kik kedvezőbb feltételek mellett lennének képesek jobb kiegyezést létesíteni. Hisz mi készek voltunk visszavonulni és igy kínálkozott már alkalom más férfiaknak ezen kiegyezés keresz­tülvitelére, de utóvégre is nem találtatott oppor­tunusnak, ily utón megkísérlem kedvezőbb egyes­ség keresztülvitelét. És a nélkül, hogy a jelen kormány erejét és képességét túlbecsülném, haj­landó vagyok hinni, hogy azok, kik utánunk jő'nek, szintén nem volnának képesek ennél ked­vezőbb egyességet keresztül vinni. De az is mondatott, hogy készek lehetnénk külön vámsorompó felállítására is. Igen, csakhogy ez oly kísérlet volna, melyre azt mondom, „sed alios jani ego vidi ventos ét procellas". Ez csakugyan oly szél volna, mely nagy vihart ébresztene ez országban. Nem akarok ennek bővebb taglalásába bocsátkozni, hanem csupán csak azt említem fel, hogy mindazon előnyök, melyek a külön vám­területből akár közgazdasági, akár financiális tekintetben váratnak, mind illusiok. A legkomolyabb ellenzés, a mely ezen tör­vényjavaslatok ellenében felhozatik, az, hogy a tarifa, — mert ez természetes folyománya a vám­és kereskedelmi szövetségnek, — az ország érdekeinek meg nem felel; én azonban egészen más nézetben vagyok. Nem elég az igaz, hogy ha az egyik fél azt mondja, hogy a tarifa mér­sékelt, a másik pedig azt mondja, hogy az túl­zott. Azért ezen dolognak kissé bővebb elemezé­sébe kell bocsátkoznom. Minden tarifának két feladata van közgazdasági és financiális; és tar­talmaz ipari és financiális vámokat. A pénzügyi vámok, bár némely czikkek árát emelik, oly czélszerű forrását nyújtják a vámjövedelem szaporításának, hogy ezek minden országban használtatnak. Mondhatom, hogy nálunk ezek még kellőleg kizsákmányolva nem voltak; örvendetes jelenség tehát az, hogy ezek most nagyobb mérvben behozattak; különösen a kávéra, a petróleumra, a czukorra, az olasz gyümölcsre és más coloniaiis czikkekre. Ezen vámok, felté% T e, hogy a petróleum vámja nem fog oly magasságban megállapittatni, mint a hogy az czéloztatoít, hanem le fog szállittatni 3 ftra métermázsánként, körülbelül 7 millió frt jöve­delmet fognak hozni és ebből 30% a mi javunkra esik, a miben némileg compensatió is foglaltatik, miután tudvalevőleg ezen czikkeket mi nem ezen arányban fogyasztjuk. A tarifának másik része tartalmazza az iparvámokat és itt szintén szükséges a részle­tekbe bemenni, hogy azon meggyőződésre jus­sunk, hogy ezen iparvámok nem oly nagyok, mint a milyeneknek mondatnak. Különösen ha áttekintjük a tarifának 7 osztályát, t. i. a 11. osz­tálytól a 17. osztályig, a mely osztályok csupán iparczikkeket tartalmaznak, a mely iparczikkek behozatala az öt utolsó év számításai szerint évenkint 5 millió frtot tesz: mindezen czikkekuél a tervezett vámemelés körülbelül 420,000 frtra megy, a leszállítás pedig 55,000 frtra tehető, s igy az új megterheltetés csak 330,000 frtra számitható, vagyis a felemelés csak l s /4%. Nem lehet tehát állítani, hogy ezen csekély vámemelés védvám volna, ez legfeljebb financiális vámnak tekinthető. A legnagyobb panasz emel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom