Főrendiházi napló, 1875. II. kötet • 1876. april 8–1878. június 29.

Ülésnapok - 1875-127

458 CXXVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 1867-nél, a melyet a tapasztalat politikailag kielégítőnek, gazdaságilag meg nem ront ónak bebizonyított — sőt némi tekintetben jobbnak állitható és bebizonyítható — és igy sem politikai bukást, sem közgazdasági hanyatlást nem fognak eredményezni : tiszta lelkiismerettel elfogadom ezen törvényjavslatot is. Cziráky János gr.: Nagyméltóságú elnök úr, méltóságos főrendek! A magam részéről előre bocsátani kivánom azt, hogy nincs szándékom azon alapos tanulmányokon sarkalló részletes megjegyzésekre hasonlókép részletes megjegyzéseket tenni, melyeket b. Lipthay Béla mélyen t. barátom tett, és pedig azért, mert ezek részint oly tárgyakra vonatkoznak, melyek alapos szakképzettséget feltételeznek, részint olyanokra, melyek mint a szesz- és czukoradó kérdése, már elintéztettek, részint olyanokra, melyek mint a restitutio kérdése, később kerülnek tárgyalás alá, s végre, melyek magánál a részletes vitánál lévén tárgyalandók, kétségtelenül bő anyagot fognak szolgáltatni a szakértő és kormányi előterjesztéseket védeni hivatott férfiaknak azokra nézve megfelelni, mikre én felelni — egész szerénységgel bevallva — magamat hivatottnak és képzettnek nem tartom. Én csak úgy, mint azt kitűzte ő nagyméltósága t. elnökünk, az átalános szempontokat akarom érinteni, a mennyiben a hármas bizottság, a melynek vezetésével én voltam megtisztelve, épen ezen szempontokból kiindulva, azokat a méltóságos főrendeknek tanácskozás alapjául meggyőződése szerint előterjeszteni kötelességének ismerte. Háromszáz éve annak, hogy a szükség ugy hozta magával, hogy a monarchia két része érdekeinek biztosítása ezéljából, a bel- és külellenségek elleni megóvása tekintetéből a közös uralkodónak jogara alatt egyesittetett. Ezen szükséglet praegnans kifejezést talált magában a pragmatica sanctióban. Ennek még részletesebb, és a fennforgó körülményekhez alkalmazott elintézését foglalják magukban az 1867. évi törvényczikkek, a melyeknél kellő figyelemmel voltak arra, hogy ezen monarchiának egymástól elágazó, két külön szervezettel és külön alkotmánynyal biró országa van azon érintkezési ügyek elintézésére, a melyekben szükséges, hogy összhangzás uralkodjék ; megállapították az alapokat, melyeknél fogva hazánk azokra nézve, a miket mindenik fél különkülön saját magának fenntartani óhajt, és a melyekben hazánk törvényhozását a régi köztörvényeink szerint is ezen intézkedési jog megillette, a monarchia másik felével időről-időre egyezkedési, szerződési kapcsolatba lépett. Mélt. főrendek, én e teremben azon kivételes és azon felette szerencsés állapotban vagyok, a melynél fogva bár kevés számmal, de mégis többen jelen lévő conservativ tagtársaimmal találkozván, azon érzelmemet fejeztem ki, hogy én ezen kiegyezési munkálatokat illetőleg magamat az ábrándok terére csábittatni nem engedtem. Hiába, paucis dentis, paucis mutatis, hogy ha más alapból kondulni a kiegyezésnél, mint a melyből a valódi conservativ férfiúnak kiindulni szent hivatása, nem akarunk, akkor mind a két fél érdekeinek kellő mérlegelése és egyensúlyba helyezése szükséges. Ezért méltóságos főrendek, én nem éltem csalódásokban, nem éltem illusiókban a kiegyezésre nézve, bár kétségi-elenül egyik-másik tárgyra nézve több előnyt óhajtottam volna elérni hazánkra nézve, mint a mennyi eléretett; és hogy erre kétségtelenül hazánk kormánya is törekedett, azt méltóztassanak megengedni, még az ellenség sem tagadhatja meg tőle, mert hiszen ezen több év óta tartó tárgyalások épen azt bizonyítják, hogy a kormányférfiak szorosan ragaszkodtak ahhoz, hogy hazánk érdekeit szem elől nem téveszhetik, — de szem előtt kellett tartaniuk másfelől a közös kapcsolat érdekeit is. És erre nézve méltóztassanak megbocsátani, méltóságos főrendek, meggyőződésem szerint nem jó szolgálatot tesznek az országnak és nemzetnek azok, kik mindig oly fekete színben ecsetelik és oly helytelennek nyilvánítják mindazon intézkedéseket, melyek a kölcsönös méltányosságon és az egymásközti viszony és érdekek összehasonlító egyensúlyozásán alapulnak. Nem osztozom azon nézetben, hogy minden előny az egyik, és minden hátrány a másik részen legyen, mert a mi hangoztattatik itt e teremben és a mit épen gr. Schmidegg t. barátom is hangoztatott, ugyanazt fogják hangoztatni a túlsó oldalon is; s méltóztassanak meggondolni azt, hogy a mi a képviselőházban és részint a