Főrendiházi napló, 1875. II. kötet • 1876. april 8–1878. június 29.

Ülésnapok - 1875-127

CXXV1I. OliSZÁGOS ÜLÉS. 453 -szabad elfelednünk. De mi az eredménye azon nagyon hangsúlyozott restitutiónak, a melynek kilátása talán igen sokakat azon meggyőződésre vezet, hogy a kormánynak mindezen törvényjavaslatra vonatkozó előterjesztései, az állam financiális helyzetének javítására szolgálnak. Lássuk tehát a restitutió eredményét. Nem lehet tagadni, hogy a czukorvám eddig a magyar kicstárnak évenkint mintegy 1.142,000 frt kaid okozott, nevezetesen akként, hogy nemcsak azon összegét, vesztette el a jövedelemnek, a mely itt a kincstárnak befizettetett, hanem a restitutió miatt még pótolni kellettezen összeget és pótoltatott 144,000 írttal. Ha a restitutió uj megállapodásai érvényre jutnak úgy, a mint azokat a kormány czélozza, akkor azon czukoradó után tiszta jövedelemképen marad az államnak 480,000 frt. Ugyanez a söradóra nézve is áll, és e tekintetben még azt hiszem, hogy ha ilyen nyilatkozat történt volna is a kormány részéről, hogy a söradóban is veszteséget fogunk tapasztalni, azt hiszem, hogy a számoknak nem kellő figyelembe vételével történt, a mennyiben a söradóból, ha a restitutió megállapodásai létrejőnek, 800,000 frtnyi haszon jő a magyar államnak. Ebből leszámítva a restitutiónális veszteséget, mely a magyar államra hárul, és mely a szeszadó után 140,000 frtot tesz, a restitutió kedvező eredményének összege 1.600,000 frtot tesz. Ezen 1.600,000 frtért kívánják tőlünk, hogy áldozzuk fel anyagi érdekeinket, hogy a vámszövetséget és a vámtarifát fogadjuk el, daczára mindazon káros következményeknek, melyek abból kifolynak, mert azt mondják, hogy ha ez elejtetik, akkor elejtetnek a többi törvényjavaslatok is. De azt, hogy ez igy bekövetkezzék, hogy ugyanis a többi javaslatok is elejtetnének, velem elhitetni soha nem fogják; mert a birodalom másik felének épen ugy érdekében áll, hogy a czukoradóról és a szeszadóról szóló törvényjavaslatok, eltekintve minden továbbitól, elfogadtassanak. De méltóztassanak csak tekintetbe venni azt, hogy még ezen összeg is milyen kétes. Nevezetesen, ne méltóztassanak elfeledni azt, hogy a kiegyezési törvények elfogadása által még újabb terhek is rovatnak ránk. Nevezetesen a Lloyd-társulattal kötött szerződésnek az a kifolyása, hogy a magyar állam oly járatokért, melyek épen nincsenek érdekében, kerek számban köriilbelől 350,000 forinttal többet fizet, mint fizetne, ha egészen függetlenül gondoskodnék kereskedelmi érdekeinek ellátásáról. Hozzájárul éhez még az, hogy a vámemelések által még azon ezikkek is, melyek a birodalom másik felében gyártatnak s nálunk bőségesen használtatnak — megdrágittatni fognak, s e tekintetben kérdést intézvén a kormány képvb selőjéhez: hogy mennyire teheti azon összeget, a mely a magyar állam ily megkárosításával tőlünk indirecte szedetik: az ő nyilatkozata szerint az csak a gyapjú-czikkeknél 600,000 forintra megy. A többi czikkekre, mint pl. pamut, szőtt és kötött árukra, a selyem, kaucsuk, papir és üvegárukra nem is reflectálok, pedig azt hiszem, hogy • — fájdalom nem lévén oly helyzetben, hogy számokkal feltüntethessem, hanem az élet tapasztalásai után ítélvén, bátran állíthatóra, hogy ez utóbbi ezikkek után ugyanannyi érték hozatik át a birodalom másik feléből hozzánk és hogy ezen ezikkek ára a vámemelés következtében ugyanannyival emelkedni fog. Ha tehát a 600,000 forintot kétszer veszszük, ez í.200,000 frtot tesz, nem is reflectálva az arany vámokra, mert ezek által is öregbedik a teher; de ha a két tételt összeadjuk, meg van azon 1.600,000 frtnyi nyereség ellenösszege, a mely az uj restitutió által éretik el. Lám, a számok is ellenünk szóíanak. Hát még ha a nehéz feltételeket is veszszük, mint pl. azon alapos aggodalmat, hogy nyers termékeinkre ezen tarifa következtében a szomszédállamok talán beviteli vámot fognak vetni; ha ezeket csak a legszelídebb mértékben veszszük — hiszen méltóztatnak tudni, hogy az átalános vámtarifa az ily czikkekre 70 krt rótt métermázsánként, és hogy ezen vám később vámszerződések következtében megszűnt,— ha, mondom fölveszszük, hogy a szomszéd államok ezen tételt vagy ha nem is azon egész tételt, de annak csak felét, vagy negyedét vetik ki: ugy a magyar prodnotió károsodása a nyers termékek kivitelénél, nem amaz összegből fog állani, hanem annál még sokkal nagyobb lesz. Es igy a számok tanúsága szerint nemcsak az 1.600,000 frt nem marad meg a restitutióból, hanem azt még pótolnunk is kell.