Főrendiházi napló, 1875. II. kötet • 1876. april 8–1878. június 29.

Ülésnapok - 1875-117

406 CXVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. én azt hiszem, hogy az, vájjon a felhívott haj­lott a felhivó kívánságára és telj esitette-e azt, vagy nem, itt tekintet alá nem jöhet; a követ­kezményeknél ez imputálható, ámde nem változ­tatja meg azt, hogy a ki mást pl. gyujtogatásra va gy gyilkolás2-a felhívott, az már a felhívás által bűntettet követett el. Nem maradhat a felhivó büntetlenül. Felhívja pl. Kis Pétert, hogy gyil­koljon le valakit, ez nem hajlik rá, de már abban, hogy ezt gyilkolásra fölhívta, látszik a bíínös törekvés, hogy bűntettet kivan elkövetni. Felhívja Nagy Pált, ez meg elvállalja és következik a végrehajtás. Ez utóbbi esetben súlyosabb, az előbbiben enyhébb beszámítás alá esik, de azt nem fogadhatnám el, hogy büntetlenül lehessen elkövetni ily felhívást. Abban én tökéletesen igazat adok a nagy méltóságú minister urnak és az államtitkár urnak, hogy itt a bizonyítás igen nehéz, mert ez több­nyire négy szem közt szokott törtéimi. Ezt meg­engedem, de azért, mert az ily bűntett bizonyí­tása nehéz, nem zárhatom ki azt, hogy ez egy­átalában büntetés alá vonassék. Attól sem rette­gek, a mit ő nagyméltósága mondott, hogy sok ember fog vizsgálat alá kerülni. Azt hiszem, ha valaki azt állítja, hogy őt felbérelték egy bűntett elkövetésére, ezen puszta állítás nem fog elég lenni arra, hogy az ilyetén egyén vizsgálat alá vonassék; Perczel Béla igazságiigyininlster és Cse­megi Károly {közbeszólnak: De igen!) Cziráky János gr. tárnokmester: Szük­séges hogy bizonylatok legyenek, melyekből némi valószínűséggel lehet következtetni arra, hogy ez valóban megtörtént. Hogy ez sok tekin­tetben nehéz, azt megeugedem, mert a puszta állítás ellenében puszta tagadást lehet tenni. De én igen messze menő következményekkel bírónak látom a dolgot, mert megtörténhetik, hogy a fel­hívónak az egyiknél nem sikerülvén, megy másikhoz és igy tovább. Én tehát részemről szükségesnek találom ezen intézkedést, és pedig mindazon bűn­tettekre nézve, melyek felemiittettek, t. i. a pénzha­misításra, a gyilkosságra és a gyujtogatásra nézve. A magam részéről elfogadom azon módosit­ványt, melyet Hontmegye főispánja tett; ha ez kisebbségben maradna, kénytelenségből hozzá­járulnék a főkamarásmester úr indítványához, ki csak akkor találja büntetendőnek a cselekményt, ha a felhiváB elfogadásra talált. Fiátk Ferencz b. veszprém megyei főis­pán: Oly mélyen átgondolt tudományos alapon nyugvó rendszeres munkálatot per excerpta meg­támadni igen nehéz. Mindaz, a mit elvileg felho­zatni hallottam, inkább az átalános tárgyalásra tartozik, mert a mi ezen törvénykönyvben foglal­tatik, az semmi egyéb, mint logicai keresztül vitele az ott felállított elvnek. Ugy emlékszem, hogy ki van mondva elvileg, hogy nincs ott bün­tetés, a hol nincs bűntett, és nincs bünkisérlet, hol nincs előkészület. Egy pontban eltértünk már ezen átalános elvtől, a pénzhamisításnál. (Közbe­szólás : Még nincs elfogadva !) A hármas bizottság elfogadta. Én ezt sem kívánom, mert felesleges a kivétel. Az igaz, hogy a gyilkosság nagyobb bűntett. Tehát ha már a pénzhamisításnál felvesz­szük a kivételt, még inkább fel kell venni a a gyilkosságnál. De én azt látom, hogy ily mó­don a casuistiea tömkelegébe megyünk. Mert van még egy nagyobb bűntett is. Ilyen az, ha pl. valaki egy hajó alá torpedót tesz, vagy pl. ha valaki a Tiszán a gátot keresztül vágja. Ha tehát valaki ilyen cselekményre hiv fel mást, azt is büntetni kellene. Ilykép folytonosan a casuis­tikába fogunk belemerülni. Figyelembe veendő az is, hogy a minister ur ő excellentiájának aggálya, hogy t. i. számos becsületes ember bűnvádi eljárás alá vonathatik egészen alaptalanul, tisztán a boszuvágy kielégítése folytán. S hogyan fog bebizonyíttatni, hogy a fel­szólítás megtörtént? Hisz az ilyen felhívások a legmeghittebb körökben szoktak történni. Hogyan fog elégtételt kapni ki alaptalanul megtá­madtatott? Én tehát, miután ily kivételeket az átalános elvtől csak a legszélső szükség esetén tartok elfogadhatóknak, a mennyiben a pénzhami­sítás a közönséget is, és az államot is közelről érdekli, erre vonatkozólag elfogadom a kivételt, de ha a gyujtogatásra és a gyilkosságra nézve a mi a speciális viszonyainknál fogva kivételeket szándékozunk tenni, akkor azt csak Szögyény '6 exciája módositványával fogadnám el. Zichy P. Viktor gr. jegyző' : Mint a hármas bizottság egyik tagja, kénytelen vagyok bevallani, hogy különös helyzetben érzem maga­mat. A hármas bizottság tárgyalása alkalmával

Next

/
Oldalképek
Tartalom