Főrendiházi napló, 1875. II. kötet • 1876. april 8–1878. június 29.

Ülésnapok - 1875-74

LXX1V. ORSZÁGOS ÜLÉS. 165 ezen törvény alkalmából alapitandó újabb pénzintézeteink a lehető legkisebb összegekre hitelt nyissanak, mint például a franezia bank, mely 50 franknyi váltót is honorál; akkor a kis iparost s kereskedőt képessé fogja tenni, kisebb összegeket alacsony kamat mellett szerezhetni s ezek nem lennének kényszerítve az uzsorások karjaiba vetni magukat, mint jelenleg, midőn nálunk a hitelnyitás csak nagyobb összegeknél kezdődik, csak nagyobb vállalatok s üzletek szerezhetnek pénzt, a kisebbek pedig ki vannak zárva. Igaz, hogy ez által az ily intézetek munkaköre felette kitágittatnék, de az ebből folyó haszon jótékony hatással leend mind magukra az intézetekre, mind a közvagyonosodásra. így kiegészítve a jelen törvény lehetetlen, hogy jótékony hatású ne legyen. S ha a kormány a nép erkölcsiségének, józanságának, takarékosságának fokozására erőteljes támogatást nyújt, s alattas közegeinek az ezek fölötti szigora őrködést kötelességökké teszi, reményleni lehet, hogy e törvény jobb állapotok kezdőpontja leend. Elfogadom a törvényjavaslatot. {Élénk helyeslés) . Cziráky János gróf: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! Szatmár mélyen tisztelt püspökének ép oly tárgyavatott, mint kimerített érvelése igazolja, a mit Eötvös báró fölemlített, hogy a törvényeket a fennálló viszonyok szempontjából kell megalkotni. És itt találkozunk azon nagy hibával, mely 1868-ban elkövettetett, midőn az elmélet productumainak superfoetatiói oly gazdagon tenyésztek. Az akkor törvényesített eszmék következményei azok, melyek utóbb oly sok bajt idéztek elő, s e téren a bajok legnagyobb részét okozta az 1868: XXXI. t.-czikk, mely az uzsora teljes eltörlését egyszerre kimondotta, és mely nem a fennálló viszonyokat tartotta szem előtt, hanem egyedül elvont s igy a gyakorlati élet mezején megérlelt tapasztalások tekintetbe vétele nélkül, alig súlylyal biró theoremák után indult. Kétségtelen dolog ugyanis az, hogy a pénz magában véve semmi más, mint az árúknak kiegyenlítésére szolgáló közvetítő csereeszköz, és hogy valamint az árúk értéke változó, úgy magának a pénznek értéke is változás alá esik; és valamint az árúk egyesek tulajdonát képezik, úgy a pénz is egyes emberek tulajdona lévén, kedvezőtlenebb viszonyok között a pénznek beszerzése is ép ugy válik nehezebbé, mint az árúk vétele, és igy természetszerűleg a pénznek értéke is sokkal magasabb lesz, mint más viszonyok közt lenni szokott. Ebből az következik, hogy a pénz értékénél is hullámzásnak lévén helye, ha a pénz bőségben van, az csekélyebb áron kapható kölcsönül, mig ellenkező esetben magasabb követelésekkel találkozunk, s igy a hitelező részéről kisebb-nagyobb követelések támasztatván, a kölcsönvevőktől kisebbnagyobb áldozatok követeltetnek. Ha már e tekintetben a tulajdon szabad használatának bizonyos korlátozására van szükség, ezt egyedül csak azon körülmény mentheti, sőt mondhatnám, iga; zolja, ha a társadalom részéről azon önvédelem , kényszerűsége áll elő, melyet Szatmár tisztelt püspöke hangsúlyozni méltóztatott. De a pénz értéke és megszerezhetése tekintetében a társadalom egyes osztályainál szintén külön jelenségeket észlelhetünk. Az, kinek nagyobb hypothekája van, a rendezett viszonyok közt levő birtokos bármely viszonyok közt, mert hitellel bir, könnyebben fog pénzt elfogadható kamatra találni, mint kinek vagyoni állapota már rendes körülmények között is nehezíti a pénzszerzést, s igy azon időben, midőn a jelzett hullámzások bekövetkeznek, elfogadható kamatra pénzt alig talál. Ezen hátrányt teljesen orvosolni, hozzunk bármilyen törvényt, képtelenek leszünk. Azt hiszem ugyan, hogy az 1868: XXXI. t.-czikkben foglalt intézkedés korlátozása által fogunk segíteni a bajon; de távol van tőlem azt hinni, hogy ez által a bajt jelentékenyen orvosolni lehessen. Felszólalásom ezélja nem más, minthogy röviden kimutassam hazánk törvényhozásának történetéből azt, hogy külön-külön viszonyok közt, — a mint t. i. nagyobb-kisebb pénzszükség állott be az országban, vagy talán a jelenhez analóg bármely esetek fenlétezése mellett, — megtörtént az országban az, hogy bizonyos egyéniségek túlhatalmi befolyással birván és rendkívüli pénzerővel rendelkezvén, az országnak vagyonát kimerítették vagy kimeríteni látszottak — ilyetén korlátozó intézkedések nagyobb-kisebb mérvben, talán túlszigorral is hozattak. Nem akarok visz-