Főrendiházi napló, 1875. II. kötet • 1876. april 8–1878. június 29.

Ülésnapok - 1875-74

LXXIV. ORSZÁGOS ÜLÉS. 161 (Megtörténik.) A mélt. főrendek elfogadják, s erről a képviselőházat szokott módon értesíteni fogják. Következik most már a főrendiház hármas bizottságának jelentése az 1868. XXXI. t.-czikk módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyában. Kiss Miklós jegyző (olvassa a jelentést és a ministeri indokolást). Elnök : Méltóztassanak mindenekelőtt, nyilatkozni a felett, vájjon átalänosságban elfogadják-e a javaslatot? Eötvös Dénes b,: Nagyméltósága elnök ur, mélt. főrendek! Az előttünk fekvő törvényjavaslat azok közé tartozik, melyet a minister ur ő excja közóhajtásra a siker reménye nélkül adott be. 0 maga sem igen várván attól egyebet, mint azt, hogy most az uzsora ismét törvény által roszaltatván, ez sokakat annak üzésétől vissza fog tartani. Minthogy törvények csak minden körülménynek kellő egybevetése mellett a többi törvényekkel összhangban tartós hatás előidézésére alkotandók, megvallom, hogy a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatnak ezen formában való előterjesztésével, nem tudok egyetérteni, okaimat röviden a következőkben lévén bátor előadni. Minden a világon relatív és azért, ha mindjárt a vidéki takarékpénztáraknál a pénz drága is, az mégis oly pénz, melyet a kisebb birtokosok a legjutányosabban nyerhetnek. Itt a numeratio pecuniae-ről szó sem lehet, az ily intézeteknél csalás nem fordul elő, s azért azt gondolom, hogy midőn ezen törvény által némely takarékpénztár megszüntetését idéznők elő, azoknak, kiken segíteni akarunk, hasznot nem csinálunk, mert minden eoncurrentia nélkül fognának ezen kisbirtokosok az uzsorásokra utaltatni. Másodszor, változván a körülmények, a kamatláb is változik. Most számtalan állampapírunk és számtalan magánvállalatunk van, melyek a 6-nál magasabb %-ot hoznak be, mi sokkal kényelmesebb az ok tulajdonosaira nézve, mint sem hogy privát emberek legyenek azoknak adósaik. Ennek következtében azt gondolom, hogy ha tekintetbe veszszük azt, hogy az átalános hitelre nézve nem haszon az, midőn az egyik hitelező szűk korlátok közé szorittatik, más hitelezőknek pedig privilégium adatik, fölszabadítván ezeket a korlátok alól, azt gondolom, a jelenlegi európai és hazai FÖKEHDI HAPLÓ II. 1875—78 viszonyok mellett a kamatláb tüzetes és szám szerinti meghatározása a legnehezebb dolgok közé tartozik. Harmadszor, ezen törvényjavaslat mellett az hozatik fel, hogy a szegény nép zsarolását fogja enyhíteni. Á mi a nép zsarolását illeti, bátor vagyok állítani, hogy erre ezen törvénynek a legcsekélyebb kihatása sem lesz, mert azok, kikről itt szó van, földhöz ragadt szegények, kiknek mindig van szükségök segélyre, _ s azért — ha némi csekély kivételt számításon kívül hagyok, meg vagyok győződve, hogy ezek azért, hogy a drága pénzt máskor is megkapják, jövendőre is meg fogják fizetni az őket zsaroló embereknek a magas százalékokat a nélkül, hogy a dolgot bíróság elé vinnék. Negyedszer, ha ezen törvényt ugy alkotjuk meg, hogy az teljesen hatástalan nem lesz, akkor meg vagyok győződve, hogy ezen törvény a perek számát nagyban szaporítani fogja és igy azon nagyon is szigorú gazdálkodás, melyet épen én sajnálok legjobban, hogy a törvénykezésnél behozni akarunk, lehetetlenné fog válni. Ötödször, ezen törvény az 1868. XXXI. t.-cznek, mely magát az ország viszonyaiba féligmeddig beleélte, módosítását czélozván, azt gondolom , hogy a lombard üzleteknél és a zálogháznál — melyet mellékesen megjegyezve, a közönség nagyobb kényelmére és jóvoltára kellene berendezni, mint a hogy jelenleg van — rósz hatással lesz és zavarokat fog előidézni. Sokat hozhatnék még fel, de azok, tudom, a mélt. főrendek előtt anélkül is tudva vannak; és azok, miket eddig előhoztam, elégségesek arra, hogy a magam szavazatát igazoljam és magam iránt nyugton legyek. Még csak azt vagyok bátor megjegyezni, az 1867-iki kiegyezésnél abban találtam én az államnak fő panaceáját, azért biztani én itt a materiális felvirulásban, mert azon reményt tápláltam, hogy itt mindenben és mindenütt szabadabban mozoghatván, mint a Lajthán túl, lajthántúli szövetségeseink el fogják ismerni, hogy: „gut sei unter dem Schutze der heiligen Stefans-Krone zu lében"; én minden korlátot, mely a Lajthán túl nem létezik és a mit itt behozni kívánunk, hazánk anyagi felvirágzását hátráltatónak tartok. Ennek következtében, miután arra, hogy az 81