Főrendiházi napló, 1875. II. kötet • 1876. april 8–1878. június 29.
Ülésnapok - 1875-69
LXIX. OKSZÄGOS ÜLÉS. 129 annál ellenállhatlanabbul kilöki a salakot és selejtest épen ngy, mint az egészséges organismus minden drasticus szer segélye nélkül sem tűri meg magában a matéria peceanst, {Nagy tetszés): épen azért nem lehet megnyugodnom az oly cselekvési rendszerben, mely mellett a biró azon állásából, melyet a törvénybe vetett hite után elfoglalt, egy rendelet fuvalma által elsöpörtethetik. (Élénk tetszés.) En igea tudom méltányolni az erős akaratot. Meg volt ez második Frigyesben is, de még ő is meghajlott a sans souci-i malom tulajdonosa előtt, midőn ez a birói függetlenségre utalt, mert a király érezte azt, hogy a népnek a birói függetlenségbe vetett hite az államnak sokkal magasabb érdeke, mint nagyúri szeszélyének pillanatnyi kielégítése. (Tetszés.) Azonban kénytelen vagyok a jövőbe vetni reményemet, de azért mégis kénytelen leszek időről-időre megújítani e pert és felebbvitelt kísérelni meg a szerintem balul értesült ministertől, a helyesebben értesülendő ministerhez. És most még a mélt. főrendektől kérek bocsánatot, hogy türelmöket ismételten igénybe vettem, de vannak dolgok, melyeken lehetetlen föl nem indulni, et facit indignatio versum. (Hosszan tartó élénk tetszés-nyilvánítások) . Elnök: Mélt. főrendek! A házszabályok 46. §-a szerint az interpellatióra adott ministeri válasz vagy tudomásul vétetik, vagy tárgyalásra napirendre tűzetik ki. Bátor vagyok kérdezni vájjon a mélt. főrendek a minister urnak az országbíró ur interpellatiojára adott válaszát tudomásul venni méltóztatnak-e? (Tudomásul vesszük!) Tudomásul vétetett s e szerint e tárgy be van fejezve. Van szerencsém benyújtani a hármas állandó bizottságnak jelentéseit a következő törvényjavaslatok tárgyában, úgymint: a vadászat és vadászati fegyverek megadóztatásáról szóló törvények módosítására és kiegészítésére vonatkozó törvényjavaslat tárgyában, — a királyhágón túl levő katonai kórházak bérletösszegének fedezésére szükséges póthitelről szóló törvényjavaslat tárgyában, — végre a Francziaországgal, — Angolországgal és Liechtenstein fejedelemséggel kötött 3 rendbeli szerződések beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslatok tárgyában. (Mailáth György elfoglalja az elnöki széket.) Elnök: Napirenden van az 1877-ik évi államköltségvetésről szóló törvényjavaslat érdemleges tárgyalása. Méltóztassanak átalánosságban hozzá szólani. Szögyény M. László: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! Miután nem lehettem szerencsés a hármas állandó bizottságnak a benyújtott költségvetésre vonatkozó tárgyalásaiban részt venni, bátor leszek e tárgyra nézve igénytelennézeteimet, most röviden elmondani. (Halljuk!) Az előttünk fekvő költségvetés a budgettárgyalásoknál minden időben mérvadó átalános tekinteteken kivül, mint a múlt évben, ugy az idén is szerintem még különösen azon szempontból is megbírálandó, vájjon és mennyiben követtettek ennek készítésénél azon elvek, melyeket a ministerium kormányraléptekor pénzügyi politikájának főirányául kitűzött, és mint ilyeneket ezen főméltóságú ház előtt is jelzett ? Ezen irányelvek, — a mint tudva van, — abban központosultak : hogy a kormány az államháztartás megbomlott egyensúlyának helyreállítása végett az államkiadásokat minden irányban lehetőleg alábbszállitani és megszorítani szándékozik, és abban azon legszélsőbb határokig elmenni kész, a meddig menni lehet a nélkül, hogy az állam leglényegesebb érdekei koczkáztassanak; a fedezetre nézve pedig az ország anyagi jólétének, úgymint: ipar, kereskedelem, mezei gazdászat, köz- és magánhitel emelésére és javítására ugy a törvényhozás mint a kormányzat terén megtenni és előkészíteni szándékozik mindazt, a mit az adott alapon, s a létező viszonyok között, a szükséges előfeltételeknek tekintetbe vételével tenni és előkészíteni lehet. Ha már most ezen elveket az előttünk fekvő költségvetésre alkalmazzuk, szerintem elfogultság nélkül nem lehet el nem ismerni, hogy a kormány ezen elveket a költségvetés készítésénél lelkiismeretesen szem előtt tartotta és azokat lehetőleg érvényesíteni igyekszik. Es, ha mindemellett pénz ügyi állapotaink képe nem kedvező és megint egy tetemes hiány áll előttünk, az szerintem csak azt mutatja, hogy pénzügyi bajaink, — a melyeknek okozásában tévedéseinkkel, alaptalan számításainkkal, erőnk túlbecsülésével, aránytalan alkotásainkkal, — a nemzeti életnek majdnem minden FŐBENM HAPLÓ II. 1875— 78. 17
