Főrendiházi napló, 1875. II. kötet • 1876. april 8–1878. június 29.

Ülésnapok - 1875-69

130 LXIX. ORSZÁGOS ÜLÉS. tényezője közvetve vagy közvetlenül, cselekvőleg vagy eltürőleg osztozott, — oly roppant nagyok és egész csontvelőig mélyen behatók, Jhogy azokat rövid pár évi gazdálkodással és a jövő gyümöl­csözésére számított bármily czél- és időszerű intéz­kedésekkel rögtön, vagy egyhamar eltüntetni és orvosolni nem lehet. A kérdés tehát csak az: vájjon az előttünk fekvő költségvetés az államháztartás egyensúlyá­nak helyreállítására haladást és a múlt évi költ­ségvetéshez képest javulást tüntet-e fel? és, hogy e szerint remélhető-e alaposan, hogy a mostani utat következetesen, komolyan folytatva, pénzügyi bo­nyodalmainkból elvégre kiszabadulni és az állam­háztartás egyensúlyát helyreállítani képesek le­szünk-e ? Ezen kérdésre vonatkozólag — főkép a fő­rendi ház hármas bizottságának jelentésében elő­sorolt érvekre hivatkozva, — azt hiszem, meg­lehetősen megnyugtató választ adhatunk magunk­nak és meglehetős jó reményeket táplálhatunk, oly értelemben t. i., hogy rendkívüli akadályok, rendkívüli megzavarások nélkül elvégre mégis államháztartásunkban az egyensúly helyreállítását el fogjuk érni; mert noha nagy hiány mutatkozik az idén is; mégis az előbbi évekhez képest, be kell vallanunk, már is apadó hiány mutatkozik. Azonban én nem fogom a mélt. főrendeket a költségvetés egyes czímei és tételeinek fejte­getésével, összehasonlításával és boxiczolgatásával untatni; a helyzet szerintem egészben véve a múlt évivel azonos; ennélfogva e tekintetben csak­ugyan azokat volnék kénytelen ismételni, a me­lyeket erre nézve a múlt évben hasonló alka­lommal elmondani szerencsém volt. Inkább csak átalános észrevételekre legyen szabad szorítkoz­nom, Hogy a szorosan vett politikai közigazga­tásnak költségeit már ma alább szállítani többé nem lehet, nem is kérdés tárgya. Tudja mindenki, hogy a központi kiadások is tetemesen leszállit­tattak, hogy pedig a törvényhatóságok közigaz­gatási költségeit még jobban leszállítani nem lehet, azt mi, a kiknek alkalmunk van e tekin­tetben naponkint tapasztalatokat szerezni, leg­jobban tudjuk. [Helyeslés a főispánok által elfog­lalt padokról.) E tekintetben mellékesen legyen érintve, érezhető könnyítést az országnak csupán a nobile officium rendszerére való visszatérés szerezhetne; hogy ez azonban az országnak vál­tozott anyagi és társadalmi viszonyai közt nem lehetséges, azt mindenki tudja. Hogy pedig a tisztviselők kinevezésének rendszerére való áttérés az országnak költségkim élést szerezne, ezt annak legbuzgóbb barátai sem állítják. E czímnél fel szokott említtetni egyszers­mind a közigazgatási bizottság uj intézménye is; állíttatván, hogy az meddő experimentum, holott az országnak most experimentumokra ideje nincs. Azonban minden új intézmény bizonyos tekin­tetben experimentum ; mert idő és tapasztalat kell hozzá, mely annak helyességét igazolja. Annyi bizonyos, hogy ez új intézmény az országnak pénzbe nem kerül; és én — noha a salakjaitól és kinövéseitől megtisztított valódi municipalismusnak meleg barátja vagyok és maradok, — mégis rövid 2 havi tapasztalás után is kénytelen vagyok bevallani, hogy ezen új intézmény az adó- és köznevelés-ügy terén az eddigieknél sokkal jele­sebb és kielégítőbb eredményt fog felmutatni; mig a többi közigazgatási ágaknak összhangzó működésére szintén előnyös eredményeket tün­tethet fel. Nem szólok az igazságügyi költségvetésről; melynek megszorítása ellen a legilletékesebb helyről hallottunk ujabban is panaszokat emelni. Nem szólok a vallás- és közoktatásügyi minis­térnek költségvetéséről, melyben — tekintve a köznevelés terén teendőknek halmazát, — ha talán némely költségesebb és jobb időre halaszt­hatott építkezésektől eltekintünk, csak a legsür­gősebb szükségletekre találunk fedezetet. Nem szólok a többi miniszterek előirányzatairól, melyek csak annyira terjednek, hogy a vezetésökre bizott közigazgatási ágak pangásra ne jussanak és a már történt befektetések kárba ne vessze­nek. Nem szólok végre az országnak törvényes és szerződési kötelezettségeiről, melyeknek leszál­lítása, vagy elodázása az ország becsületének és hitelének veszélyeztetése nélkül nem lehetséges. A kiadásoknak aránylag legnagyobb részét az idén is a véderő fogja igénybe venni. Nincs senki a mélt. főrendek közt, ki többször felemii­tette volna, mint én, hogy az európai államok álló hadseregeinek óriási létszáma képezi az államok minden financiális és nemzetgazdasági bajainak kutforrását. Meg fogják tehát a mélt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom