Főrendiházi napló, 1875. II. kötet • 1876. april 8–1878. június 29.

Ülésnapok - 1875-68

LXVIII. OKSZÁGOS ÜLÉS. 115 mondja: hogy nincs kellő alap és igy igen bajos volt a kormánynak magára vállalni a felelősséget, hogy mind a mellett meginditson egy nagy pert, mely felzaklassa az egész világot és semmi ered­ményt ne hozzon létre. Tisztán ez vezette a kormányt. De most, miután a képv. ház által határozat hozatott, ter­mészetesen a.bűnvádi eljárást is megindítja; szán­dékosan emlitem meg, hogy bűnvádi eljárásról van szó, mert nekem magamnak is és a kor­mánynak is megvolt azon nézete, hogy — nem ugyan bűnvádi eljárás utján, — de lehetnek oly dolgok, és követelések, melyek iránt lépéseket kell tenni, hanem ezekre nézve nem terjeszkedett ki az állami főügyész jogi véleménye, a mennyi­ben ez tisztán a bűnvádi eljárásról szól. Ezeket tartottam megemlitendőknek, méltóztassanak a mélt. főrendek határozni. Azt hiszem, hogy a törvényjavaslat ellenében oly argumentumokat nem hozott fel ő nagymél­tósága, melyek annak elfogadhatlanságát bizo­nyítanák, s azért kérem a törvényjavaslatnak el­fogadását. Kálnoky Dénes gr.: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! Á minister úr ő nagy­méltóságának előadásából meggyőződtem, hogy azon indokok, melyek felhozattak, fontosak s igy én, bármennyire terhes egy újabb összeg elválla­lása, e vasút megvételének szükségességét belátom s ezért erre nézve nem is kívánok szólni; csakis azt a megjegyzést koczkáztatom, hogy az utazó közönség azon jogosult követelésének, hogy a beszüntetett személyvonat újból életbeléptet­tessék és az összeköttetés a szárnyvonalakkal úgy eszközöltessék, hogy az utas ne legyen kénytelen fél éjeket az állomásokon virrasztani,— a mélyen t. kormány eleget tenni méltóztassék. Magát a törvényjavaslatot a részletes tár­gyalás alapjául elfogadom. Fiátű Ferencz b. főispán: Én nem kíván­tam fölszólalni, most azonban kénytelen vagyok kijelenteni, hogy meggyőződésem azon kívánalmak tekintetében, melyeket előttem szólott ő méltósága az utasok érdekében felhozott, a törvényhozásnak egyátalában nem feladata intézkedni s én azt hiszem, hogy a kormány ismeri kötelességét, is­meri a közönség érdekeit és ha az állam káro­sítása nélkül azoknak megfelelni képes, azt meg is fogja tenni. Kálnoky Dénes gf.: Személyes kérdésben kérek szót. Azt méltóztatott a főispán úr mondani, hogy ez nem administrationalis kérdés. Én részem­ről azt gondolom, hogy akkor, midőn egy ily kérdés ezen ház előtt előfordul, ezzel kapcso­latos sérelmeket a magas ministerium figyelmez­tetése végett itt fölhozni igen is ide tartozik. (Ugy van!) s én ezen meggyőződésem mellett maradok. (Helyeslés.) Elnök: Legyen szabad megjegyeznem, hogy annak megítélése és jelzése, mi tartozik, mivaló ide s mi nem, első vonalban az elnököt illeti. (Helyeslés.) Szécsen Antal gr.: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! Méltóztassanak megen­gedni, hogy én egészen eltekintve a kérdés ér­demétől és az előttünk fekvő törvényjavaslattól, csak egy rövid megjegyzést, vagy inkább figyel­meztetést bátorkodjam a mélt. főrendek elé ter­jeszteni. (Halljuk!) A közlekedési minister ur ő excellentiája, ha jól értettem, megemlítette azt, hogy a kormány ezen vasúti ügyek tekintetében bűnvádi per utján eljárni magát hivatva nem érezte, miután az eléje terjesztett vélemények alapján egy ily per ked­vező kimenetelét kilátásba nem helyezhette volna; most mindazonáltal a képviselőház határozata folytán ezen út követésére magát kötelezettnek, vagy hivatottnak érzi. Távol van tőlem, hogy én a képviselőház határozatát, mely velünk nem közöltetett, bármi­nemű bírálat vagy észrevétel tárgyává tegyem, nemcsak azért, mert egyénileg szerény állásomban magamat erre jogosítva nem érzem, hanem azért sem, mert azon véleményben vagyok, hogy maga az összes ház sincs hivatva és jogositva arra, hogy a képviselőháznak a maga hatáskörében hozott határozatát bírálat tárgyává tegye. (He­lyeslés.) Ezt minden félreértés kikerülése végett szük­ségesnek tartottam elmondani; de megjegyzendő­nek vélem másrészről, hogy azon kérdés, mi­módon gyakorlandó egyátalában a törvényhozás akármelyik factora, vagy az összes törvényhozás befolyása oly kérdésekre, melyek a kormánynak mintegy határozott utasítást adnak, a maga sza­15*

Next

/
Oldalképek
Tartalom