Főrendiházi napló, 1875. I. kötet • 1875. augustus 30–1876. márczius 27.

Ülésnapok - 1875-3

8 III. ORSZÁGOS ÜLÉS. foglalják. Egyúttal azt hiszem, hogy a méltóságos főrendek érzületének hü tolmácsa vagyok akkor, midőn a korjegyzőknek a ház köszönetét fejezem ki. [Éljenzés.) Vay Béla b. borsodi főispán jegyző (A körjegyzőket a rendes jegyzők éljenzés közt helyeike?}, fölváltják): Engedjék meg a méltóságos főrendek, hogy úgy magam, mint megválasztott jegyzőtársaim nevében köszönetet mondjak a megválasztatásunk által irányunkban nyilvánított bizalomért; s midőn biztosítani merném a méltóságos főrendeket az iránt, hogy igenis igyekezni fogunk e bizalomnak megfelelni, a mennyiben jegyzői kötelességünket igyekezni fogunk mindig hiven és pontosan teljesíteni; e tekintetben azon remény táplál leginkább, hogy mi mindig első kötelességünknek fogjuk tartani érdemdús elnökünk ő nagy méltóságának az ügykezelésben adandó utasításait pontosan követni. (Éljenzés.) Elnök: A házszabályok értelmében a ház ekként megalakultnak nyilvánittatik, és miután a tegnapi határozat nyomán a megalakult ház napirendjének első tárgya a legmagasabb kir. trónbeszédre adandó válaszfelirat iránti intézkedés, felkérem a méltóságos főrendeket, méltóztassanak ez iránt nyilatkozni. Vay Miklós b. koronaőr: Erre nézve az eddigi szokás az volt, hogy a méltóságos főrendek agy bizottságot választottak, és én bátorkodom azt indítvány ózni, hogy most is egy 21 tagból álló bizottság választassák, mely érdemileg tárgyalván a trónbeszédet, javaslatát a méltóságos főrendek háza elé terjeszsze, (Helyeslés.) Elnök: A mai ülés jegyzőkönyvének vitelére Zichy Ferraris Viktor gr. jegyző urat kérem fel, a szólók neveit Pallavicini Ede őrgróf fogja jegyezni. Van-e a ki a tett indítvány ellen szót emelni kivan? Ha nincs, akkor az közegyetértéssel elfogadtatik; és igy a méltóságos főrendek a legmagasabb királyi trónbeszédre adandó válaszfel irati javaslat szerkesztésével egy bizottságot biznak meg, mely 21 tagból áll, s melynek választása, ha a méltóságos főrendeknek ellenére nincs, még ma megejtethetik. Vécsey József b.: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! Kegyes engedelmökkel most, hogy a ház rendszeresen megalakult, bátor vagyok megújítani azon indítványomat, melyet tegnap jeleztem, mely a ministerium részéről közölt tőrendi névsorra vonatkozik. Megjegyzésem mindössze oda irányul, hogy ezen közlött jegyzékben eltérés történik az eddigi törvényes szokástól, a mennyiben a herczegek és ministerek, a sorrend ellenére, nem az őket megillető helyre, hanem a főispánokuak és zászlós uraknak eléje vannak téve. Miután, mint tegnap is bátor voltam megjegyezni, az ily eset, ha szó nélkül hagyatik, könnyen előzményül tekinthető, a mi talán a méltóságos főrendek szándékában nincs, bátor voltam figyelmöket erre felkérni s egyszersmind indítványozni, hogy felkéretnék ereszben t. elnök ur 8 nagyméltósága, hogy a jegyzéknek az eddigi törvényes szokás szerint leendő összeállításáról gondoskodni kegyeskedjék. (Helyeslés.) Tisza Kálmán belügyminister: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! Legyen szabad, miután a névjegyzék a belügy ministerium részéről küldetett át, e tárgyhoz pár szót szólanom. (Halljuk!) Én nem hiszem, hogy feltegye valaki, hogy a kormány részéről szándékban volt vagy lehetett ily mellékes utón valamely törvényes rendet megváltoztatni akarni; (Helyeslés.) de bátor vagyok megjegyezni, hogy ez iránti aggodalomra a névjegyzék nem is adhatott okot. Itt ugyanis nem a méltóságos főrendek között valamely sorrendet megállapító névjegyzékről van szó; itt szó van oly névjegyzékről, mely, felteszem 1869-ben nem is küldetett meg a belügyministerium részéről. 1872-ben az elnöki hivatalnak mintegy kényelmére küldetett először; sőt a méltóságos főrendi ház főméltóságú elnökének felszólítására a méltóságos főrendek lakhelyeinek is beiktatásával kiegészíttetett. Tehát nem oly sorrendről, oly lajstromról van szó, a mely törvényszerüleg és a ház kebelében hivatalos használatra szándékolt okmányként terjesztetett ide; mert ha ilyen volna,akkor 1869-ben ide kellett volna terjeszteni és bizonyára a méltóságos főrendek figyelmét, ha ide kellett volna terjeszteni, nem kerülte volna el az, hogy nem küldetett meg. De hogy a méltóságos főrendek 1871-ben sem tekintették ezt oly okmánynak , mely legkevéshbé praejudicálhatna annak, hogy minő törvényes sorrend áll fenn