Főrendiházi napló, 1875. I. kötet • 1875. augustus 30–1876. márczius 27.

Ülésnapok - 1875-22

XXII ORSZÁGOS ÜLÉS, 141 a házszabályok 40. §-ára hivatkozva, bátor va­gyok a sürgősségi indítvány ellen nyilatkozni és azt kérem, hogy e törvényjavaslat tárgyalása más napra balasztassék. Károlyi György gr.: Nagyméltóságú el­nök ur, mélt. főrendek! Miután én voltam sze­rencsés a sürgősségi indítványt tenni, bátor va­gyok az előttem szólott Eötvös Dénes báró ur beszédére felszólalni és megjegyezni, hogy itt nem új kölcsönnek felvételéről van szó és nem olyan törvényt akarunk itt sürgősségből tárgyalás alá venni, a mely új kölcsönt tárgyazna, hanem egy már megkötött kölcsön visszafizetéséről és beváltásáról van szó. Én tehát azt hiszem, hogy e sürgősségi indítványt igen helyesen tettem, és hogy azt el lehet fogadni. (Helyeslés.) A mi a ház tagjainak határozathozatalra képes számát illeti, azt a jegyző urak fogják megállapithatni. (Helyeslés.) Elnök: Mintán a sürgősségi indítvány elle­neztetik, a házszabályok szerint a háznak kell határoznia felette és pedig kétharmad többséggel. Méltóztassanak tehát azok, a kik ezen törvény­javaslatot a ház szabályaiban kiszabott fokozatok mellőzésével rögtön kivánják tárgyalni, ezt fel­állásukkal jelezni. (M.egtörténík.) A ház a sür­gősségi indítványt elfogadja és igy a törvény­javaslat azonnal tárgyaltatni fog. Széll Kálmán pénzügyminister: ^Nagy­méltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! A mint az épen most lefolyt kis vitában Károlyi György gróf koronaőr ő excellentiája igen he­lyesen méltóztatott megegyezni, nem uj kölcsön felvételéről van itt szó, hanem arról, hogy a föl­vett és törvény által beczikkelyezett kölcsön hová fordittassék. A 80 milliónyi aranyjáradék­kölcsön felvételéről szóló törvényczikkben, a mint a méltóságos főrendek emlékezni fognak, az áll, hogy ezen kölcsön egy része az 1873 — 1874. évi nagy függő 153 milliónyi kölcsöu fedezésére fordítandó. Miután azonban ezen törvényczikkben az összeg nincs megemlítve, a melynek erejéig ezen kincstári utalványok visszaváltassanak és uincs meg a felhatalmazás arra, hogy e beváltás tettleg megkezdessék, hanem elvileg van kimondva, szükségessé vált egy törvényjavaslat eléterjesz­tése, a mely azok alapján, a miket szerencsés voltam röviden megérinteni, tisztán csak folyo­mányát képezi az emiitett tövényczikknek. Azon törvényczikk kimondja, hogy külön törvény fog intézkedni a kibocsátott kincstári utalványok beváltásáról. Ez méltóságos főrendek két módon történhetik. Történhetik úgy, hogy a a végrehajtás küszöbén álló kész tervezettel lép elő a kormány és az czikkelyeztetik be; vagy történhetik úgy, hogy a kormánynak felhatalma­zás adatik, hogy bizonyos korlátok között az operatiót végrehajtsa. Mindkét út követhető. Én a másodikat követtem azért, mert nagyon jól fejezte ki egy izben, ha nem is e ház kebelében, hanem egy bizottsági illésben egy főrendi tag gr. Zichy F. Bódog ő méltósága, hogy pénzügyi transactiokat, operatiokat megkötött kézzel, kötött marsckroute-al igen bajos a kincstár érdekeinek megfelelően, szerencsésen végrehajtani. A kincstár érdekeinek megfelelőleg ily pénzügyi operatiokat majdnem lehetetlen úgy csinálni, ha a határok, a melyek között azoknak mozogni kell, a legutolsó vonalig szorosan meg vannak állapítva. Azért egy bizonyos felhatalmazás elkerülhetetlenül szük­séges, épen a kincstár érdekében. A felhatalmazás, a mely adatik, nem valami nagy, tág terjedelmű: mert arról van szó, hogy annak idejében esedékes kincstári utalványok névszerinti értéken alul váltassanak vissza. Ez történhetik két úton; történhetik az által, hogy ha azok a két év alatt esedékes kincstári utal­ványok a tőzsdén megvétetvén, igy váltatnak vissza; vagy történhetik úgy, hogy az annak idején, nem sokára kibocsátandó 80 milliónyi kölcsönre azon összegben, a melynek erejéig a kincstári utalványok visszaváltása elrendeltetik, bizonyos árfolyam szerint ezen kincstári utalvá­nyok kész fizetéskép fogadtatnak el. Mindkét módnak meg vannak a maga előnyei és hogy ezen előnyök mindeniknél mekkorák, az a körül­ményekhez képest csak a kivitel pillanatában dönthető el. Hogy tehát a kormány azon hely­zetben legyen, hogy azt a módot fogadhassa el, a mely a legelőnyösebb, és hogy a kincstári utalványok beváltását tényleg megkezdhesse, azért szükséges a kormány részére a kért fel­hatalmazás. Ezen felhatalmazási törvényjavaslat­nak ez a hordereje, azért kérem a méltóságos főrendeket, hogy ezen törvényjavaslatot elfogadni méltóztassanak, (Helyeslés.) Cziráky János gr. kir. fó'tárnokmester:

Next

/
Oldalképek
Tartalom