Főrendiházi napló, 1875. I. kötet • 1875. augustus 30–1876. márczius 27.

Ülésnapok - 1875-22

142 XXtl. OSZÁGOS ÜLÉS. Nagyméltóságú elnök úr, méltóságos főrendek! Én tökéletesen osztozom mindazon indokokban, a melyekkel a pénzügyminister úr ő nagyméltósága ezen törvényjavaslatnak elfogadását a háznak ajánlja. Magam is hozzájárulok minden kifogás nélkül mind átalánosságban, mind egyes részleteiben ezen törvényjavaslat elfogadásához; csak azon reményemet vagyok bátor jelezni, hogy ez semmiképeu nem fog praejudicálni az 1875: XLIX. törvényczikk, ha nem csalódom 6. §-ában foglalt azon intézkedésének, a mely szerint annak idejében a eonversióra vonatkozó tervezet majdan a törvényhozásnak megbirálása, illetőleg törvényesitése alá bocsátása végett elő fog terjesztetni. Nekem csak egy felvilágosítási óhajom volna. Én úgy emlékszem, hogy az 1875-iki most idézett törvény, a mely t. i. a 80 millió járadékkölesönnek felvételéről szól, a 153 millióra rugó kölcsönnek visszaváltását mint harmadik czélját tűzte ki a kölcsön felvételének; itt pedig nem csak egyedül ezen kölcsön említtetik föl, mint a visszaváltás tárgya, hanem az 1873-iki kölcsön is. Nem tudom, vájjon ez az akkor hozott törvényes megállapodással teljes és tökéletes összhangzásban van-e. Ugyanazért erre nézve egy kis felvilágosítást kérek a pénzügyminister úr ő nagyméltóságától. Széll Kálmán pénzügyminister: FŐtárnokmester úr o excellentiájának kérdésére azt vagyok szerencsés válaszolni, hogy a jelen törvényjavaslat 1. §-ának azon passusa, melyet említeni méltóztatott, teljes összhangzásban van a meghozott törvénynyel. Az is azt mondja, hogy az 1873-iki és az 1874-iki törvényczikk alapján kibocsátott kincstári utalványok visszaváltására fordittassék az 1875-iki törvényczikk alapján kibocsátandó járadék-kölcsön második felének értékesítése folytán befolyó összegekből egy meghatározott rész. Ezt szó szerint vettem át ezen törvényjavaslatba. A visszaváltást illetőleg o excellentiája megnyugtatására és a kérdés bővebb felderítésére azt vagyok bátor megjegyezni, hogy azon esetben, ha a járadék-kölcsön kibocsátásánál a kincstári utalványoknak készpénzfizetéskép elfogadásáról lesz szó, a dolog természeténél fogva — ámbár a felhatalmazás úgy szól az 1873. és 1874-diki i örvényczikkek alapján kibocsátott kincstári utalványok visszaváltására fordittassék a járadékkölcsön egy része — azon kincstári utalványok fognak általam előbb elfogadtatni, a melyeknek esedékességi ideje közelebb áll, vagyis a melyek 1878-ban visszafizetendők. És csak azon esetben, ha ezen visszaváltási mód nem mutatkoznék előnyösnek a kincstárra nézve, fognának talán 1874-iki keletű kincstári utalványok is esetleg részben vásároltatni. (Helyeslés,) Elnök: Ha nincs a ki átalánosságban kivan még a törvényjavaslathoz szólani, határozatul kimondom, hogy a törvényjavaslat átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadtatik. Méltóztassék pontonkint olvasni. Zichy Ferraris Viktor gróf jegyző (szakaszonként olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Ha nincs észrevétel, méltóztassanak feláüarú azok, a kik a törvényjavaslatot úgy lényegében, mmt szerkezetében elfogadják. (Megtörténik.) A mélt. főrendek az 1873. évi XXXIII. és 1874. évi XIV. törvényezikkek alapján kibocsátott kincstári utalványok egy részének viszszaváltásáról szóló törvényjavaslatot úgy átalánosságban, mint részleteiben elfogadják és erről a képviselőházat értesíttetni rendelik. A képviselőház jegyzője izenetet hozott. Tombor Iván a képviselőház jegyzője: Nagyméltóságú elnök úr, mélt. főrendek! A képviselőház megbízásából van szerencsém a közigazgatási bizottságról és az 1870: XLII. t. ez. VI. fejezetében szabályozott fegyelmi eljárás módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslatokat alkotmányos tárgyalás és szíves hozzájárulás végett az illető jegyzőkönyvi kivonatokkal együtt tisztelettel átnyújtani. Zichy Ferraris Viktor gr. jegyző (olvassa a közigazgatási bizottságról szóló törvényjavaslatra, vonatkozó jegyzb'könyvi kivonatot). Elnök: A törvényjavaslat felolvasottnak tekintetik, amúgy is ki fog nyomatni és a mélt, főrendek közt kiosztatni; véleményes jelentéstétel végett pedig a hármas bizottságnak adatik ki, miután a közélet majdnem minden ágát érinti és kívánatos, hogy minél nagyobb körben vitattassék meg. Zicliy Ferraris Viktor gróf jegyző (olvassa az 1870: XLII. törvényezikkben szabályozott