Főrendiházi napló, 1875. I. kötet • 1875. augustus 30–1876. márczius 27.

Ülésnapok - 1875-17

120 XVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. Szécsen Antal gr.: Nagyméltóságú elnök ur, mélt. főrendek! Nem annyira észrevételt kívánok tenni, mint inkább felvilágosítást kérni ő excellentiájától a pénzügyminister úrtól. Nem látom át, miután a törvényhozásnak kétségkívül mindig jogában áll a létező adót felemelni vagy leszállítani, hogy miért említtetik itt mégis különösen, hogy e százalék minden évben újólag fog megállapittatni a parlament által? Meglehet, hogy ez megnyugtatás szempontjából, azért történik, hogy a leszállítás lehetőségét involválja. Igen, de épen úgy mint a leszállítás lehetőségét involválja; involválja egyszesmind a felemelés lehetőségét is. Én e szempontból indulva ki, azért kívánok felvilágosítást, mert mint mondani bátor voltam, az itt kijelölt competentia iigy is mindig e törvényhozás hatalmában áll, s azért nem látom át, miért kell azt itt, kiválóan kitenni. Széll Kálmán pénzügyminister: Nagyinélt. elnök ur, mélt. főrendek! Hészemről ezen szakasznak ekképen való szövegezésére valami nagy principális súlyt nem fektetek. Miután azonban a szöveg már ekként van elfogadva, igen kérem a mélt. főrendeket, méltóztassanak ebbe bele nyugodni, mert ennek czélja csak az akart lenni, hogy részemről ezen átalános jövedelmi pótadóról szóló törvényt, habár nem is egy évre ideiglen megszavazott, de mégis átmeneti rendkívüli adónak tekintem. Mint czíme is mutatja, ez nem más mint egy átalános jövedelmi pótadó, melynek mennyisége az időnkinti szükséghez képest lesz a törvényhozás által megállapítandó. Én azon esetet is képzelem magamnak, habár az a közel jövőre nem is következnék be, hogy az összeg és kulcs idővel leszállítható lesz. Egyébiránt ez a törvényhozás intézkedése nélkül nem történhetik meg, mindig a törvényhozás fog a kulcs leszállításáról, vagy felemeléséről gondoskodni. Én azonban képzelek magamnak egy esetet, midőn pl. a megkezdendő adóreformok során a törvényhozás az egyik vagy másik létező adónemet talán nem tartja szükségesnek tovább megtartani, vagy nem tartja okszerűnek megtartani azon módon, mint az megállapítva van. — Ekkor nagyon könnyen lehet segíteni, ha van egy másik adónem, melynek talán csekély felemelése igen könnyen kárpótolja az államkincstárt, az adózók által pedig könnyebben fizettethetik, mint ama másik adónem. Nem akarok exemplificálni, de vannak oly adóink, melyekre nézve ezt a tapasztalást már megtehettük. Ez akart czélja lenni ezen §-nak, melyre azonban principialis súlyt nem fektetek és ha nem lenne már az idő oly rövid, változtatásába könnyen bele nyugodnám. Most már azonban az idő előhaladása következtében, kérem a mélt. -főrendeket, méltóztassanak így elfogadni, miután mint mondtam, az országgyűlés tudta nélkül a kulcson változtatni úgy sem lehet. Kérem méltóztassanak a törvényjavaslatot eredeti szövegében elfogadni. Eötvös Dénes báró: Nagymélt. elnök ur, mélt. főrendek! Az alkotmányosságnak két formája vau: az egyik a mely a helyhatóságok szabadságán alapszik, a másik a parlamentaris kormányforma, a mely a jelenlegi kor conrplieáltabb viszonyainak inkább felel meg. Az elsőnél a kormány parancsol, hanem a helyhatóságok akkor engedelmeskednek, ha azt jónak látják; a másik a parlamentaris kormányforma, a melynél a hatalom a kormány kezében van, a mely szerint engedelmeskedni kell, de a pénz a törvényhozáséban lévén, főkép az adók meg, vagy meg nem szavazása által kényszeríttetik a kormány arra, hogy hatalmával vissza ne éljen. Ezek következtében tehát, a most előforduló incidensnél fogva, az alkotmányosság ezen lényegére bátor vagyok a nagymélt. főrendi házat figyelmeztetni veszélyesnek tartván korlátozni az országnak az államköltségvetés megszavazására vonatkozó jogát. Elnök: Ha nincs észrevétel, a 10. §. elfogadtatik. Zichy Ferraris Viktor gróf jegyző (végig olvassa a törvényjaslatot). Elnök: Ha nincs észrevétel, ezen szakaszok elfogadtatnak. Méltóztassék még a budget törvényjavaslat 5. §-át is felolvasni, miután ez még függőben maradt. Zichy Ferraris Viktor gróf jegyző (olvassa a budget törvényjavaslat 5. %-át). Elnök: Nincs észrevétel ez ellen ? (Nincsen!) Ha tehát nincsen a ki szót kivan emelni, méltóztassanak azok, kik az 1876. évi állam-