Főrendiházi napló, 1875. I. kötet • 1875. augustus 30–1876. márczius 27.

Ülésnapok - 1875-17

XVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 121 költségvetésről szóló törvényjavaslatot, továbbá a jövedelmi adópótlékról szóló törvényjavaslatot mind lényegében mind szerkezetében elfogadják, felállani. (Megtörténik) A mélt. főrendek többsége elfogadja és erről a képviselőház értesíttetni fog. Következik a főrendi ház egyesült hármas bizottságának jelentése a 80 millió osztrák értékű forint kölesönről szóló törvényjavaslat tárgyában. Zichy Ferraris Viktor gróf jegyző (olvassa a bizottság jelentését). Vay Béla b. jegyző (olvassa a ministeri indokolást). Széll Kálmán pénziigyminister: Nméltóságix elnök úr, méltsgos főrendek! Azt hiszem, hogy midőn egy 80 milliós kölcsön fölvételéről van szó, mégis talán maga a tárgy fontossága igényli, hogy a kölcsönt indítványozó minister a méltgs főrendek előtt pár szóval adja okát annak, miért indítványozza azt a kölcsönt és miért azon alakban, melyben indítványozza. Nem fogok a részletekbe bocsátkozni, és nem fogok hosszasan szólni a kérdésről; csak pár főszempontot akarok kiemelni, melyből hitem szerint ezen kölcsön megítélendő. Főleg két szempontból bírálandó meg minden kölcsön propositiója. Az első szempont az: szükséges-e a kölcsön, és azon czélok, melyek miatt szükséges, motiválják-e a kölcsön fölvételét? A másik szempont az: hogy olyan-e a kölcsön, mely megfelel a tényleges viszonyoknak, olyan-e, mely az ország állami hitelének nem csökkenését, hanem inkább emelkedését tanúsítja? A mi az első kérdést illeti,, a nélkül, hogy beleereszkedném mindazon részletekbe, melyek felvethetők és melyek ezen kölcsön körül nagyon érdekesen megbeszélhetők — mert azokat fenntartanám magamnak, ha a méltsgs főrendek részéről eziránt netalán hozzám — vagy kérdések intéztetnének, vagy ellenvetés történnék; csak a főbb szempontokra kivánok kiterjeszkedni. A mi az első szempontot, a kölcsön czélját, a kölcsön szükségességét illeti, van szerencsém a mélt. főrendeknek következőket figyelmökbe ajánlani. Méltóztatnak tudni, hogy a mi egyoldalú közgazdasági viszonyainknál fogva állam háztarFŐREUDI NAPLÓ. 1875/78. 1. tásnnkban az év első hét hónapjának kiadásai a lehető legnagyobbak, bevételei pedig soha sem felelnek meg azon aránylagos bevételeknek sem, melyeknek bekellene folyni, a költségvetés szerint. Ez idő alatt tehát jelentékeny pénztári hiánynyal küzd a pénzügyminister, mely pénztári hiány sokkal nagyobb a dolog természeténél fogva, mint azon hiány, melyet az egész év felmutat. Ezen máskép, mint állandó tartalék készlettel segíteni nem lehet. Hogy ennek szüksége ma fenforog, ez abból foly, hogy a múlt évben ezen hiányon a kölcsön maradványaival segítettünk; most azonban ez eset nem lévén, más utón kell róla gondoskodnunk. Ez az első czélja a törvényjavaslatnak, a mi körülményeink közt épen a legszükségesebb czél, mert nagy fizetési kötelezettségeink, a melyeket a külföldön kell teljesítenünk, nálunk sokkal nagyobb állandó pénz készlet szükségét feltételezik, mint más országokban, a melyek minden fizetésöket helyben teljesíthetik. Ez pedig a mi pénzügyi administratiónkban igen fontos momentum. A másik czélja ezen kölcsönnek a conversio megkezdése. Ezen mélt. főrendiházban nekem volt szerencsém bővebbben motiválni azt, hogy mennyire elkeriilhetlen dolog minden körülmény közt pénzügyünk rendezésénél az iitolsó nagy filggő tartozás visszafizetési műtétének előkészítése, mennyire élet föltétele ez pénzügyeink és államhitelünk consolidatiójáuak;, azt gondolom tehát, hogy ezt bővebben elemezni nem kell. Én és a kormány föladatunknak tekintettük azon nagy tartozást, melynek visszafizetési határ ideje oly végzetszerű gyorsasággal közeledik melynek visszafizetési ideje 1878-ban be áll, mely visszafizetési időnek azonban esélyeit, körülményeit, és az akkori pénzüg}d helyzetet ma előre senki nem képes megmondani, mely tehát bekövetkezhetik oly módon, hogy annak nyomása alatt a visszafizetés vagy lehetetlen vagy talán még nehezebbé válik, — mondom — főfeladatunknak tekintettük ezen esélyeket megelőzendők, nyugodt, csendes időben azon helyzetbe hozni az országot, hogy azon függő tartozást, azon váltót, melyet az ország magáról kiállított, beválthassa az elzálogosított államjószágokat kimenthesse és ezen nagyon terhes kölcsönt nyugodt békés 16